Baján optimistán látják a jövőt

A bajai kórházat az új térségi elosztásban a dél-alföldi régióhoz sorolták: hogy ez miként érinti a kórházat, arról dr. Tóth Gábor, a bajai Szent Rókus kórház főigazgató főorvosa nyilatkozott a Kórház szaklapban. Eszerint a traumatológiai szakma kivételével az összes többi a szegedi centrumhoz tartozik. Mivel Baján 1. szintű besorolást kapott a traumatológiai ellátás, a kórházhoz legközelebb eső 2. szintű ellátó hely a szekszárdi kórház, amely viszont már a dél-dunántúli nagytérség intézménye. A saját nagytérségükön belüli, magasabb szintű traumatológiai ellátók Bajától körülbelül 100 kilométeres távolságra működnek. A többi szakma magasabb progresszivitási szintű ellátója a dél-alföldi nagytérségben található. Mivel a Baján működtetett szakmák többsége megkapta a 2-es szintet, így értelemszerűen az ennél magasabb szintű ellátás igénybevételéhez a betegek Szegedre, esetleg Kecskemétre utaznak. A város speciális földrajzi elhelyezkedése folytán a térség fekvőbeteg-ellátásában a bajai kórházzal mindenképpen számolni kell, szögezi le a főigazgató, hiszen mindhárom (Pécs, Szeged, Kecskemét) magasabb progresszivitási szintű ellátó körülbelül 100-100 kilométerre található. Ez a tény táplálja a kórházi menedzsment optimizmusát, hiszen szolgáltatásaikra minden körülmények között szükség van és lesz a jövőben is.

A kórház struktúrájában egyetlen változás történt a szemészet területén: a korábbi fekvőbeteg-szolgáltatást egynapos ellátássá alakították át, ám ezt a folyamatot már évekkel korábban elkezdték, mert így költséghatékonyabbak a beavatkozások. Ezen az osztályon továbbra is ugyanazzal az orvosi gárdával és műtéti repertoárral dolgoznak, így a betegek szempontjából szinte semmi sem változott. A többi szakmában nem történt változás, sőt aktív ágyszámuk is hiánytalanul megmaradt. Osztályaik többsége (például a sebészet, a belgyógyászat, a szülészet, a pszichiátria, az urológia, a neurológia és a stroke-ellátás, valamint a gyermekgyógyászat) 2. progresszivitási szinten teljesít, ami bizonyos értelemben a kórház szakmai elismerését is jelenti.

Jelentős, hárommilliárdos fejlesztés folyik az intézményben: a projekt kivitelezésére, építésére és épületgépészeti munkáira új, második körös közbeszerzési eljárást írtak ki, amelyre a napokban várják a hatósági jóváhagyások megérkezését. A DAOP pályázat keretében a dél-alföldi régióban is megalakult konzorcium – melynek a bajai kórház is tagja – rehabilitációs pályázatát elfogadták, a támogatói szerződésre is rákerül az aláírás, 180 millió forintról van szó. Ennek keretében újítják majd fel a kórház legrégebbi, 1896-ban épített szárnyát. A napokban jár le a TÁMOP 6.1.1 beadási határideje, amelynek tárgya egészségfejlesztési irodák létesítése. Ez a pályázati anyag is elkészült, csak benyújtásra vár. Egy KEOP pályázatot a szolgáltató céggel közösen nyújtottak be biomassza energetikai hasznosítására. A projekt megvalósítására 140 millió forintot nyertek. Baján és környékén számos fafeldolgozó és élelmiszeripari cég tevékenykedik, ezek üzemi szerves hulladékát hasznosítanák energiatermelő biomassza előállítására és felhasználására. Tervezik a dolgozók képzését támogató (TÁMOP) pályázaton való újabb körös részvételt is.

Az országos hiányszakmákban náluk is észlelhető a szűkös létszám, ám ezen a területen sincs akkora hiány, amely az ellátás minőségét veszélyeztetné. Az utóbbi időben pedig olyan pozitív fejlemények is mutatkoznak a szakember-utánpótlás területén, amelyek halvány optimizmusra is okot adhatnak. Erre enged következtetni az a tény, hogy pillanatnyilag hét végzős medikussal áll szerződésben a kórház. Hosszú évek után ismét elkezdődött Baján a nővérképzés, aminek elindítását a kórház is támogatta. Sajnos, a nővérek 15 fős osztályából csupán nyolcan maradtak meg az egészségügyben. Ők ma már a kórház alkalmazottai. Bár az orvosok, a nővérek létszámával nagyobb gondjaik nincsenek, az kedvezőtlen tény, hogy a dolgozók korfájából néhány korosztály hiányzik, éppen az legaktívabbak. Vagyis a nagyon fiatalok és a tapasztalt, nyugdíjkorhatárhoz közel lévő, vagy azt már át is lépő kollégák között relatíve kevés a már rutint szerzett, de még ereje teljében lévő 35-45 éves korú. Évente egy-két kollégájuk megy külföldre, de általánosan nem jellemző az ilyen szándék. Ez talán annak is köszönhető a főigazgató szerint, hogy Baja jó hangulatú, kellemes város, melynek lakói szeretnek itt élni. A városba települők gyökeret vernek, nem szeretnék elhagyni a lakóhelyüket.

Az interjú első része a Weborvos Pro portálon.

Második rész.