Baranyában él a legtöbb szilikózisos

A múlt évben az országban mintegy 70 ezer COPD-s beteg volt, Baranyában pedig egyetlen évben 3500-ról 4000-re emelkedett az idült szűkületes tüdőbajjal kezeltek száma, s a megye tüdőgyógyászainak előrejelzése szerint a betegszám visszaesésére a következő években sem lehet számítani.

A COPD (Chronikus Obstructive Pulmonary) kórképet valójában több fajta tüdőbetegség elegye adja. A súlyos tüneteket produkáló kór az idült hörghurutból, a tüdőtágulásból (emfizéma) és a kislégúti bronchiolitisből tevődik össze. A betegség fő okozója a rendszeres dohányzás.

A tünetek általában 40 év fölött jelentkeznek, jellemzői az ébredést követő köhögés, később már a köpetürítés, amely gennyes, vagy véres is lehet. Ami viszont a beteg életminőségét a leginkább rontja, az egyre kínzóbb légszomj, amely előbb csak mozgásra, később nyugalmi állapotban is jelentkezik.

A hazai statisztikák a jéghegy csúcsát mutatják, hiszen csak azokat regisztrálják, akik rendszeres kezelés alatt állnak, illetve állapotuk miatt kórházi, vagy szanatóriumi ellátást igényelnek. Ezért a tüdőgyógyászok előtt rejtve marad az esetek többsége,  azaz: egyáltalán nem ismerik a közepesen súlyos betegszámot. Bár a COPD kezelési lehetőségei hazánkban is sokat javultak az elmúlt években, a becsült 450-500 ezer beteg közül csupán 70 ezer részesül kezelésben.

Amíg a COPD emelkedése az egész országra jellemző, a szilikózis megoszlása már régiónként változó. A hazai összesítéséből kiderül, hogy Baranyában található a szilikózisos betegek többsége, számuk megközelíti az ötezret. A betegcsoport több mint a fele Komlón él, a másik felét olyan települések lakói alkotják, ahol korábban a bányászat volt a fő foglalkozás.
A szilikózis és a COPD egymástól általában nem különül el, Komlón például az 1500 szilikózisos közül mintegy ezren COPD-betegségben is szenvednek.

A város tüdőgondozójának főorvosnője, Dr. Papp Márta szerint kétszer annyi férfit érint a COPD kórképe, mint amennyi nőt. De vannak olyan idült szűkületes tüdőkórral kínlódók is, akik soha nem gyújtottak rá. Az ő bajukat akár a légszennyezettség, akár a ritkábban előforduló genetikai hajlam is okozhatta. A betegek között egyébként még mindig nagy a tájékozatlanság, sokan ugyanis azt hiszik, hogy a reggeli köhögési rohamuk a dohányzás miatt van, mások asztmára gyanakodnak.
A szilikózisos és a COPD betegek nagy részét a város tüdőszanatóriumában rehabilitálják. Az országos feladatkörű intézmény – amelynek jelenlegi tulajdonosa a gazdasági minisztérium - jövőre a városé lehet.

Azért, hogy a rejtett eseteket minél előbb felderítsék, rendszeresek a szűrések Baranyában. Átfogó vizsgálat legutóbb Komlón ez év tavaszán volt. A COPD ugyan nem gyógyítható, viszont a betegség további romlása – amely előbb, vagy utóbb leszázalékolással, a munkaképesség lecsökkenésével jár – megállítható. E célt szolgálják például az úgynevezett sószobák, amelyekből egyre több található Pécsett is. A sószobás kezelés elősegíti a tüdő tisztulását, így hatékony terápiája az idült hörghurutnak és a tüdőtágulatnak. Az életminőség jelentős javulása azonban csakis a dohányzás abbahagyásával érhető el.
A COPD szakmai protokollját ez év márciusában fogadta be az egészségügyi minisztérium, s érvényességét 2008 végében állapította meg.