• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Csökkenő arzénkoncentráció: kevesebb daganatos beteg

Regionális hírek 2022.10.04 Forrás: Unideb.hu
Csökkenő arzénkoncentráció: kevesebb daganatos beteg

Milyen mértékben javult a magyar lakosság egészségi állapot az az országos Ivóvízminőség Javító Program megvalósulásával?

Magyarországon a 2000-es évek elején a lakosság jelentős része fogyasztott olyan vezetékes ivóvizet, melyben a geológiai eredetű arzénkoncentrációja meghaladta a 10 µg/liter határértéket. Számos vizsgálat igazolta, hogy az ilyen ivóvizet fogyasztóknál emelkedik a bőr-, a tüdő-, és a húgyhólyagrákos esetek száma, és az iszkémiás szívbetegség miatti halálozás kockázata. Ezért indították el az országos Ivóvízminőség Javító Programot 2007-ben. A hazai vízművek olyan technológia fejlesztéseket hajtottak végre, melyek 10 µg/liter alatti arzén koncentrációt biztosítottak a vezetékes ivóvízben.

A kivitelezés 2012 után jelentősen felgyorsult, és a határértéket meghaladó arzénkoncentrációjú ivóvizet fogyasztók száma több mint másfél millióról mintegy 44 ezerre csökkent 2017-re. Arról azonban, hogy a fejlesztéseknek milyen egészségi hatásai voltak, nem készült felmérés, ezért a Debreceni Egyetem szakemberei úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, hogy a legfeljebb 10 µg/liter arzéntartalmú ivóvíz biztosítása milyen mértékben javíthatja a magyar lakosság egészségi állapotát és járt-e gazdasági haszonnal - számolt be róla az egyetemi portál.

- A kutatáshoz a Nemzeti Népegészségügyi Központ ivóvízminőségre vonatkozó adatait használtuk fel. Korábban publikált módszerekkel és azok továbbfejlesztésével modelleztük a program hatását. Populációs alapú kvantitatív kockázatbecslés segítségével kimutattuk, hogy a 2014-2017 közötti időszakban lényegesen csökkent hazánkban az ivóvízben elforduló arzén fogyasztásával összefüggő betegségkockázat – ismertette Pál László, a DE ÁOK Népegészség- és Járványtani Intézet adjunktusa. 

Pál László hozzátette: vizsgálatuk szerint évente 14 fővel csökkenhet a bőr-, 11-108 fővel a tüdő-, 11-103 fővel a húgyhólyagdaganatos megbetegedések száma, és 89 lehet az évente megelőzött iszkémiás szívbetegség miatti halálesetek száma. 

A Debreceni Egyetem szakemberei azt is kimutatták, hogy az elkerült egészségkárosodásokból származó gazdasági haszon évente várhatóan 445-947 millió euró.

A kutatásról szeptember elején jelent meg publikáció az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban „Science of The Total Environment” című lapban (IF: 10,735; szakterület szerinti besorolás: D1).

- Számunkra rendkívül nagy siker, hogy a kutatásunk eredményeit ismertető cikk a nemzetközi szinten magasan jegyzett folyóiratban jelenhetett meg. Úgy is fogalmazhatok, hogy ez az eddigi legjobb teljesítményünk, hiszen 10 fölötti impaktfaktorral rendelkező lapban eddig még nem publikáltunk, és ez az intézetben is nagyon ritka. A kutatást, illetve a cikk megírását Martin McKee, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora is segítette – hangsúlyozta Szücs Sándor, a DE ÁOK Népegészség- és Járványtani Intézet egyetemi docense.   

Sándor János, a Népegészség- és Járványtani Intézet igazgatója arról beszélt, hogy nagyon fontos lenne, hogy a most publikált vizsgálatukhoz hasonlóan az emberek egészségét potenciálisan javító, de nem közvetlenül az egészségügyi szolgáltatásokat fejlesztő programok tervezésénél és értékelésénél minden esetben mutassák be, hogy a fejlesztés mekkora egészségnyereséget eredményez.

- Intézetünk és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködése azt próbálta demonstrálni, hogy ez a megközelítés működik, és hasznos lenne Magyarországon is. A gond az, hogy erre csak egyes projektek szintjén vannak ma kapacitások hazánkban. Mi azt szeretnénk, ha ez a vizsgálatunk mintaként szolgálna, és a jövőben olyan kapacitásfejlesztések indulnának, amelyek révén el lehetne érni, hogy csak tudományosan megalapozott programok indulhassanak. Ennek köszönhetően a pénzt és az energiát valóban arra fordíthatnánk, aminek haszna lenne az emberek egészségének javításában – fejtette ki a professzor.

Legolvasottabb cikkeink