Az év első negyedében időarányosan csúcsot döntött a bárányhimlő és szövődményeinek hazai előfordulása; módosítják a jelentési jogszabályt.
 |
Dr. Papp Erzsébet, a Kaposi Mór Oktató Kórház infektológiai osztályának vezető főorvosa elmondta: a napokban ért véget az a mintegy hónapos járványos időszak, amikor osztályukon megszaporodtak a varicella szövődményes, illetve szövődmény-gyanús esetei. A több, mint húsz ilyen beteg legtöbbjét – gyermekeket és fiatal, de a fertőzésen még át nem esett felnőtteket - tüdőgyulladással kezelték, ám akadt néhány olyan súlyos cellulitiszes (a bőr bakteriális felülfertőződése) eset is, akik közül kettőnél sebészi beavatkozásra volt szükség.
S, bár néhány éve már hazánkban is elérhető a ritkábban maradandó károsodást, olykor halált okozó szövődmények kivédésére is alkalmas varicella zoster elleni védőoltás, a főorvos asszony szerint erről egyetlen betegük sem tudott. Még egy általuk szövődménnyel kezelt immunszuprimált gyermeknél sem ajánlotta a háziorvos, ugyanakkor nem egy kismama jelentkezett azzal a panasszal, hogy környezetében bárányhimlőssel került kontaktusba, s fél a magzatot érintő esetleges károsodástól. A varicella zoster infekció ugyanis hasonlóan a rubeolához, az immunitást korábban meg nem szerző kismamák esetében is magzati károsodást idézhet elő. Számukra a terhesség tervezését megelőzően ajánlják a védőoltást. A graviditás alatt ugyanis már késő, mert a vírusok átjuthatnak a placentán.
Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) járványügyi főosztályvezető főorvosa érdeklődésünkre a Weborvosnak megerősítette: hazánkban a bárányhimlő járványgörbéje a csúcson van, a be- és kijelentendő betegségről és szövődményeiről azonban - hacsak nem okoz maradandó károsodást, illetve halált – hézagosan kapnak tájékoztatást. A laza jelentési fegyelemnek oka lehet az is, hogy viszonylag ritkán fordul elő a súlyos szövődmény, végzetes kimenetelről pedig az utóbbi öt évben nem is érkezett jelentés az OEK-be.
Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a varicella zoster - mint a hazánkban leggyakrabban előforduló fertőző gyermekbetegség - szövődményeiről a jövőben pontos információja legyen a tisztifőorvosi hivatalnak. Ennek érdekében, a szakmai kollégium bevonásával általános adminisztratív könnyítést terveznek. Úgy módosítanák a jogszabályt, hogy a varicellát kivennék ugyan a kijelentendő betegségek köréből, a szövődményeit azonban a kórismével is megjelölve, minden esetben kötelező lenne kijelenteni. Ezzel – véli a főorvos - megszűnne az eddigi sematikus ki- és bejelentési gyakorlat, ugyanakkor valamennyi szövődményes esetről tájékozódhatna a hivatal.
Elmondta még: a hazánkban évente átlagosan mintegy 50 ezer esetet regisztrálnak, ami majdnem annyi, mint az összes többi fertőző betegség együttvéve.
A rubeola gyakorlatilag már nem fordul elő, s magzati károsodást is csak a 90-es évek közepén okozott utoljára. A skarlát 2005-ben 3500 esetben fertőzött, míg a kötelező védőoltással megelőzhető kanyarót is csak a határainkon túlról behurcolt formájában rögzítették három esetben.
Dr. Ócsai Lajos - különös tekintettel a megszaporodó bárányhimlős szövődményekre – ugyancsak sajnálatosnak tartja, hogy a szülőknek alig van információjuk a varicella zoster ellen ajánlott védőoltásról. Szerinte, a háziorvos által receptre felírt és bármely patikában hozzáférhető vakcina elterjedését a borsos ára is késleltetheti.
A védőoltás hiánya ugyanakkor a transzplantációra váró, legyengített immunrendszerű gyermekeknél problémát okozhat, ezért ez a vakcina valamennyi transzplantációs protokollban szerepel.
Amennyiben a szülők mégis áldoznának gyermekük védelmére, az ajánlott varicella zoster elleni védőoltás nem zavarhatja meg a kötelező védőoltási rendet. Figyelembe véve az uniós ajánlást is, a két éves korban végzett gyermekorvosi státuszvizsgálat alkalmával beadott védőoltást tartanák elfogadhatónak – hangsúlyozta dr. Ócsai Lajos.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!