A 2007-2013-as időszakban a két ország 450 nyertes projektben működött együtt 214 millió eurós támogatást felhasználva.
Workshopon tekintették át a jövőbeli együttműködés területeit a debreceni és a nagyváradi egyetem szakemberei. A fórumot Debrecenben rendezték.
A kardiológia, az onkológia, a farmakológia, valamint az élelmiszerfejlesztés és táplálkozástudomány az a négy kiemelt terület, amelyeken együttműködésre törekszik a jövőben a két egyetem. A Határon Átívelő Együttműködési Programról a tervek szerint szeptemberben írnak alá megállapodást az intézmények vezetői.
- A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem már eddig is több programban dolgozott együtt, különösen az orvos- és egészségtudományban, azon belül pedig a betegellátásban, de ilyen szintű nemzetközi egyetemi együttműködésre még nem volt példa. Olyan szereplők találtak itt egymásra, akik a kölcsönös bizalomra alapozva a jövőben is szeretnének közösen dolgozni – emelte ki Szilvássy Zoltán rektor a workshop megnyitóján. A rektor hozzátette: a kapcsolat túlmutat két egyetem együttműködésén, hiszen a kutatásba és az innovációba az intézmények köré szerveződő iparvállalatokat és mindkét város vezetését is be kell vonni, a távlati cél pedig, hogy létrejöjjön a Kárpát-medencében egy jól működő Debrecen-Nagyvárad innovációs tengely.
A rektor konkrét példával illusztrálta: Romániában jó gyógyszer-alapanyag gyárak, Magyarországon pedig jól működő gyógyszeripari készterméket előállító cégek vannak, erre alapozva akár közös vállalatokat is létre lehet hozni. Szilvássy Zoltán az együttműködés fő céljának nevezte, hogy olyan közös projekteket kell megfogalmazni, amelyek 2020 után uniós források nélkül is működőképesek lesznek a piacon.
A Nagyváradi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem dékánja, Adrian Maghiar elmondta: egyetemük legfontosabb partnere a Debreceni Egyetem. A két intézmény már eddig is több fontos projektben dolgozott együtt, és négy kiemelt területen a továbbiakban is számítanak a debreceni segítségre, hiszen nagy szükségük van a kardiológiai és az onkológiai prevencióra, valamint a betegellátás fejlesztésére különösen az infarktus és a vastagbéldaganatok terén.
- A Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája az ország egyik legnagyobb klinikája, ahol évente 40 ezer járóbeteget és 8-10 ezer fekvőbeteget látnak el, 4-5 ezer diagnosztikus szívkatéterezést, több mint ezer nyitott szívműtétet végeznek. Akut infarktussal évente mintegy ezer páciens kerül be a klinikára, ötven százalékuk az éjszaka közepén. Emellett jelentős a katéter ablációk, elektrofiziológiai beavatkozások száma is – összegezte Édes István, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának főigazgatója, a Kardiológiai Klinika igazgatója. A professzor utalt egy korábbi közös projektre, a Viva Anima nevű pályázatra, aminek részeként a Nagyváradi Egyetemen új kezeléseket is elindítottak.
Édes István szólt arról az úgynevezett TAVI beavatkozásról is (aorta műbillentyű beültetés), amellyel 2013 óta hatvan beteget gyógyítottak meg Debrecenben, és a közelmúltban kapta meg a klinika a finanszírozást évi 25 beteg operációjára.
Papp Csaba, a Debreceni Egyetem magyar-román kapcsolatokért felelős stratégiai igazgatója, a workshop főszervezője összegzésül elmondta: a 2007-2013-as időszakban a 450 kilométeres közös határral rendelkező két ország 450 nyertes projektben működött együtt 214 millió eurós támogatást felhasználva. Nagyváradra 31 millió, Debrecenbe 20 millió eurós támogatás jutott a határon átívelő programok révén, a Debreceni Egyetem 48 pályázatot vezetett, a Nagyváradi Egyetem pedig 38 projektet vitt végig.
A 2020-ig tartó időszakban az „Interreg V-A Románia Magyarország Programban" a 4-4 határmenti megye 232 millió eurós támogatásból gazdálkodhat. Az összeget hat kiemelt területre lehet majd felhasználni, ezek közül az egyetemek szempontjából kiemelkedő az egészségügyre és a gazdasági növekedésre igénybe vehető pályázati forrás.
fotó: unideb.hu