Emléktábla a Szolnok megyei bőr- és nemibeteg gondozó megszervezőjének.
Emléktáblát kapott Lengyel Bertalan orvos a szolnoki Damjanich múzeumban, aki a II. világháború alatt a kezdett el gyógyítani a Tisza-parti városban. Többek között elévülhetetlen érdemeket szerzett a helyi bőr- és nemibeteg gondozó hálózat megszervezésében.
A Budapesten 1921-ben született Lengyel Bertalan családja elköltözése miatt került Szolnokra, majd érettségi után a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Karán 1944-ben szerzett diplomát.
Szolnokra visszatérve azonnal megbízást kapott az orvos nélkül maradt gyermekkórház vezetésére. A front közeledtével kis gondozottjait Budapestre menekítette későbbi feleségével. A szovjet csapatok által elfoglalt városban a polgári lakosság ellátását a vármegyei kórház alagsorában néhány szakemberrel kezdte meg.
Bőrgyógyász szakvizsgája után 1949-ben a városi, majd a megyei bőr- és nemibeteg gondozó hálózat megszervezésében meghatározó szerepe volt, és a megyei gondozóintézet vezetőjeként a háború során fellángolt fertőző veszélyek felszámolása terén a megye közegészségügyében korszakos jelentőségű munkásságot fejtett ki. 1969-től a megyei gondozó és járóbeteg szakrendelés mellett a megyei kórház bőrgyógyászati osztályának vezetését is ellátta nyugdíjazásáig, 1981-ig.
92 éves korában bekövetkezett halála után emlékét a Szolnoki Verseghy Kör tagjai, az egészségügy kérdéseivel foglalkozó, általa létrehozott baráti társaság és páciensei őrzik, ápolják.
Az emléktáblát Pataki Béla szobrászművész készítette Lengyel György, Lengyel Ágnes és a szolnoki önkormányzat adományainak köszönhetően.