Fiatal sebészek fóruma Kecskeméten

Több éve született az elképzelés, hogy a Magyar Onkológusok Társasága és a Magyar Sebész Társaság közös fórumot teremtsen a fiatalok bemutatkozásához. Két éve úgy döntöttek a szervezők, hogy Kecskemét lesz a rendezvény állandó házigazdája. Így április 14-15-én immár másod ízben érkeznek az alföldi városba a pályájuk elején járó szakemberek, hogy beszámoljanak tapasztalataikról, tudományos eredményeikről. Dr. Jakab Ferenc is ez alkalomból nyilatkozott minderről.

- Mint ismeretes, a szakmai kollégiumok az egészségügyi miniszter, illetve az Egészségügyi Minisztérium legmagasabb szintű tanácsadó testületei. Törvény szabályozza, milyen kérdésekben foglalunk állást, véleményezünk, vagy adunk szakmai értékelést. Rendkívül pozitívnak tartom, hogy szinte nincs a szakmát érintő lyan kérdés, amelyben ne kérnék ki véleményünket – summázza a Sebészeti Szakmai Kollégium kompetenciáit professzor dr. Jakab Ferenc, az ország 23 aktív, vezető sebészéből álló grémium elnöke.

- Mit tart munkájuk legfontosabb aktuális eredményének?

- A minisztérium irányításával a Magyar Sebészeti Szakmai Kollégium nemrégiben elkészítette azt a 32 szakmai irányelvet, amelyek az orvosi, sebészi szabadság biztosítása mellett országos szintű ajánlásokat fogalmaznak meg a kezeléshez. Ez a dokumentum már megjelent Sebészeti útmutató 2005. címmel, és folyamatosan olvasható a Közlönyben is. Persze ma már, amikor a tudományok összefonódnak, határterületi kérdések adódnak, bizonyos kérdéseket nem lehet csak sebész szemmel nézni. Így a vezetésem alatt álló kollégium kiemelten kezeli az interdiszciplináris együttműködéseket.

- Mely szakmákat érinti elsősorban ez a közös gondolkodás?

- Több kollégiummal – így például a radiológiai, diagnosztikai szakmák képviselőit tömörítő szakmai szervezetekkel – tartunk fenn szoros munkakapcsolatot, de közülük is kiemelkedik a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégiummal való együttműködés. Rendszeresen egyeztetünk az irányelvek, a centralizáció, az onkológiai kezelések vonatkozásában. Lándzsát törtünk amellett, hogy onkológiai kezelés csak az erre akkreditált központokban történjék. Ugyanakkor a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium kinyilvánította, hogy a daganatsebészet alulfinanszírozott. E példákból is kitűnik, hogy a megújult szakmai kollégiumok együttműködése rendkívül produktív lehet.

- A fiatal sebészek és onkológusok közös fóruma ugyanezen gondolatot közvetíti.

- Korábban a két szakma fiataljai külön rendezvényen találkoztak, de ma már nincs helye és létjogosultsága ennek az izolációnak. Rendkívül fontos, hogy az ifjú szakemberek vérében legyen az együttműködés, hiszen az onkológiai sebészet fejlődése hihetetlenül dinamikus napjainkban.

- Merre mutat a jövő?

- A noninvazív terület, a daganatsebészet vonatkozásában teljesen új éra jön, amely a molekuláris biológiára épül. Amikor nincs még kimutatható daganat, de tudjuk, mely szervben lesz. A szakma a nem is túl távoli jövőben a robotsebészet, a nanovilág irányába mozdul el. De átalakulás előtt állnak más szakterületek is, például a transzplantáció, vagy a szív- és érsebészet. Társadalmi vonatkozásban látni kell, hogy a sebészet alapszakma, a gyógyítás egyik alappillére. Ennek pedig tükröződnie kell a társadalmi megbecsülésben és elismerésben, valamint a finanszírozásban is. A hazai sebészek tisztességesen, jó körülmények között, jó műszerekkel szeretnének dolgozni és további jó eredményeket elérni. Kiváló csapat ez, csak a legnagyobb elismerés hangján tudok róluk szólni.