A diákok egészséges táplálkozását célzó iskolai büfé program legnagyobb kerékkötői éppen a gyerekek.
Hasonló mérleget vontak a baranyai iskolák menzai étkeztetésével foglalkozó üzemeltetők is. Az egyik pécsi alapfokú oktatási intézményben például hónapokon át próbálkoztak több főzeléket becsempészni a menübe, sőt a sültek mellé kompótot is tálaltak, ám a gyerekek csak turkáltak az ételekben, sőt voltak akik meg sem kóstolták az új ízeket. Ezért a korábban még valós reform étkezetéssel komolyan próbálkozó iskola menü kínálatában is egyre gyakrabban szerepelnek a tészták és az édes sütemények. A zsírban sült fánk a gyerekek kedvence, sorban állnak a repetáért.
Mindez azért baj, mert a statisztikák szerint hazai lakosságnak több mint a 15 százaléka túlsúlyos, közöttük pedig egyre több a kövér gyerek.
Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet „Ajánlás az iskolai büfék korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához" című kiadványa az ország összes diákintézménybe, illetve mintegy 2000 büféjükbe eljutott.
- Gondok elsősorban nem az ajánlás tartalmával, hanem magukkal a gyerekekkel voltak – mondta Kissné Varga Erzsébet, az egyik baranyai általános iskola büféjének üzemeltetője. - Magam is sokat kínlódtam, míg végre sikerült összeválogatnom azokat az ételeket és italokat, amelyek valóban egészséges táplálékok. Ez ment két-három hónapig, mára azonban feladtam a küzdelmet. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy hiába tettem a szendvicsbe az idényzöldségekből, a diákok elsőként szétnyitották az egyébként teljes kiőrlésű gabonából készült, margarinnal megkent, sovány felvágottas zsemlét és kidobták belőle a paradicsomot, a salátát, a retket. Később pedig jöttek vissza és követelték a szalámira a majonézt vagy az édes kecsapot.
Ennek a kísérletnek az lett a vége, hogy a vállalkozó forgalma több mint 15 százalékkal visszaesett, főleg azért, mert a gyerekek az iskola szomszédságában lévő kisboltban vették meg a kólát és chipset.
A vállalkozó elmondta még: tud a városban több olyan iskoláról , amelynek büféjéből az igazgató kitiltotta az egészségtelen ételeket, italokat, a bérleti díjat viszont megemelte. Az így keletkezett jövedelemkiesést senki nem kompenzálta a büfé fenntartójának.
A büfések szerint a tanulók 15 százaléka vásárol rendszeresen az iskolákban, ez pedig olyan kicsi bázis az eredményes működtetéshez, hogy abba nem kalkulálható bele plusz veszteség. Arról nem is beszélve, hogy a zöldségek árusításához külön zöldség előkészítőt, mosót kell a vállalkozónak működtetni, melynek kialakítására a 8-14 négyzetméteres büfékben nincs is lehetőség. Ám, ha a megkívánt feltétel nélkül mégis árusít valaki zöldséget, az ÁNTSZ azonnal megbünteti.
A büfék választékának változását a diákok is vegyesen fogadták. A gyerekek ugyanis tudatos vásárlók, azaz otthoni szokásaik szerint étkeznek. Ezért amíg a felnőtt társadalom nem hajlandó változtatni táplálkozási rendjén, a diákság zömével sem lehet eredményesen együttműködni.
A januárban kezdődött büfé program az általános iskolákban még jelenleg is döcög valahogy, a középiskolákban viszont már szinte teljesen megbukott; a 16-18 évesek étkezését már semmilyen cseles korlátozás bevezetésével sem lehet irányítani.
Az iskolai büfék élelmiszer kínálatához létezik az unióban egységes szabályozás, amelyhez legutóbb a franciák is csatlakoztak. Ott a jogszabályt a nem túl lelkes élelmiszeripar ellenére, a civil társadalom nyomására fogadták el a képviselők.