• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Hetvenöt éves a budapesti Pulmonológiai Klinika

Regionális hírek Forrás: Semmelweis Egyetem

A tüdőtranszplantáció hazahozatalával, és ez által a beavatkozások számának emelkedésével a feladataik is bővültek.

Egész napos továbbképzéssel ünnepelte fennállásának 75 éves évfordulóját a Pulmonológiai Klinika. Az ország első Tüdőgyógyászati Tanszékét a klinika jelenlegi épületében hozták létre 1942-ben, akkoriban még elsősorban a TBC elleni küzdelem jegyében. Az eltelt háromnegyed évszázad alatt alapjaiban változott meg a tüdőgyógyászat, és így a klinika feladata, a krónikus ellátást az akut kezelések váltották fel – idézte  Dr. Losonczy György igazgató szavait az egyetem honlapjának beszámolója.

Az ország első Tüdőgyógyászati Tanszéke id. Kováts Ferenc vezetésével jött létre, aki előtte Európa-szerte tanulmányozta az akkor még gyógyszeres terápia nélküli, népbetegségnek számító, magas mortalitású TBC kezelésének legmodernebbnek számító eljárásait. Kezdetekben az ilyen betegek ellátása tette ki a pulmonológiai tevékenység nagy részét, mely ma már ugyanakkor csak egy kisebb szeletet jelent – érzékeltette Dr. Losonczy György a változásokat, hozzátéve, hogy napjainkban a TBC országos szinten ritka betegségnek számít, bár továbbra is erős összefüggést mutat a szociális helyzettel. Az elérhető gyógyszeres kezeléssel ugyanakkor ma már gyógyítható betegségről beszélhetünk.

Ahogy csökkent a TBC előfordulása, úgy jelentek meg az ötvenes években egyre nagyobb számban a krónikus obstruktív tüdőbetegek (COPD), aminek hátterében a tömeges dohányzás elterjedése állt. Ma 600 ezer embert érint a COPD, az asztma pedig 300 ezret, ez a két leggyakoribb tüdőbetegség. Szintén a dohányzás terjedése, valamint a környezetszennyezés az oka annak, hogy a kezdetekben még ritka betegségnek számító tüdőrák mára az egyik leggyakoribb daganatos betegség. Ennek ellátása is a pulmonológiához tartozik, a Pulmonológia Klinika tüdőonkológiai centrum is egyben. 2008 óta itt történik a tüdőtranszplantált betegek gondozása, a szövődményes betegek ellátása is, mely rendkívül áldozatos munkát igényel – emelte ki az igazgató, hozzátéve, hogy a tüdőtranszplantáció hazahozatalával, és ez által a beavatkozások számának emelkedésével az ő feladataik is bővültek.

A régen krónikus szakmaként számon tartott tüdőgyógyászat mára egy akut szakmává vált, fulladó, légzési elégtelen, szeptikus, idős, multimorbid és immunhiányos betegeket lát el – hangsúlyozta Dr. Losonczy György, aki szerint a közeljövő feladata, hogy a változások mind a szakterület finanszírozásában, mind a tüdőgyógyászatok elhelyezkedésében megjelenjenek. Még mindig sokszor elkülönülten, távoli helyeken működnek a pulmonológiai intézetek, miközben a napjainkban végzett tevékenységük már indokolja, hogy közel legyenek a többi szakmához, így például az intenzív terápiához. Továbbiak a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink