• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Költségvetési felügyelők érkeznek egyes kórházakba

Egészségpolitika 2019.12.26 Forrás: MTI-OS - Weborvos
Költségvetési felügyelők érkeznek egyes kórházakba

Felülvizsgálják az irreálisan magas adósságokat, amelyek jellemzően külföldi multiknál keletkeztek a kormány szerint, főtárgyalókat jelölnek ki.

Jelentős, közel 80 milliárd forintos kormányzati támogatást kapnak a kórházak, utal az EMMI frissen kiadott közleményében a legutolsó, 151. Kormányinfón elhangzott, az adósságrendezéssel kapcsolatos bejelentésre. Mint írják, a kormány célja az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelése és emellett a közpénzek védelme, ezért nem egyszerűen az adósságrendezéséről született döntés, hanem a kórházak pénzügyi stabilitásának erősítése érdekében az adósság újratermelődésének megakadályozásáról is.

A kormány ezért  – amellett, hogy felülvizsgálja az egészségügyi finanszírozási rendszert –, költségvetési felügyelőket rendel ki egyes kórházak mellé, és központosított adósságrendezési eljárásban tételesen megvizsgálja  a lejárt kórházi tartozásokat is, hogy kiszűrje az  irreálisan magas – jellemzően külföldi multiknál felmerülő – kórházi beszállítói árakat. Nem engedhető meg, hogy bárki is a magyar betegeken nyerészkedjen.

42,8 milliárd forint jut adósságrendezésre

A kormány mostani döntésével 79,4 milliárd forintot biztosít a kórházak többlettámogatására, ebből 42,8 milliárd forintot a kórházak lejárt tartozásának rendezésére, 36,6 milliárd forintot pedig az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre: struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására, és a kórház teljesítményének elismerésére. (Az erről szóló kormányhatározat megjelent a 217. sz. Magyar Közlönyben.)

A kormány kiemelt célnak tekinti az egészségügyi ágazat fejlesztését, valamint az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését, és egyetért a finanszírozási rendszer és az ellátási struktúra olyan átalakításával, amely fenntartható működést eredményez, és megakadályozza az adósságok újratermelődését.

36,6 milliárd forint struktúraváltásra, racionalizálásra

A közlemény szerint az eddigi rendszeres adósságrendezés és a többlettámogatások ellenére is több intézménynél újratermelődik a tartozás. Ennek több okát próbálják megnevezni, például azt, hogy irreálisan magasak beszállítói árak, a rossz gazdálkodási gyakorlat. Ezért nemcsak a kórházi adósság megszüntetése a cél, hanem a kórházak gazdálkodásának és finanszírozásának átalakítása, a jól gazdálkodó, adósságmentes kórházak jutalmazása, a felelős gazdálkodás ösztönzése, az indokolatlanul magas beszállítói árak (a nyerészkedés) kiszűrése.

A kormány mostani határozatával 36,6 milliárd forintot biztosít az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre, struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására, és a kórház teljesítményének elismerésére.

Ebből 17 milliárd 709 millió forintot a fekvőbeteg-szakellátás, 15 milliárd 692 millió forintot a járóbeteg-szakellátás javítására fordítanak, 3 milliárd 157 millió forintot pedig a molekuláris biológiai vizsgálatok tvk feletti teljesítményének finanszírozására. Ezt az összeget az intézmények még az idén megkapják.

Február végéig rendezik az adósságokat, amelyeket tételesen vizsgálnak

A kórházak október végén lejárt tartozásának rendezésére 42,8 milliárd forintot különít el a kormány, és – ahogy a fent már hivatkozott 151. Kormányinfón elhangzott – a lejárt tartozásállomány rendezése központosított adósságrendezési eljárás útján történik 2020 február végéig. Az adósságrendezési eljárás főtárgyalója a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, aki miután minden egyes kórház lejárt beszállítói tartozását tételesen megvizsgálja, dönt a beszállítókkal való tárgyalások és a tartozások kiegyenlítésének elveiről. A cél az indokolatlanul magas, túlárazás gyanúját felvető beszállítói tételek kiszűrése.

Fontos tudni, hogy ez jellemzően nem a kórházakba beszállító hazai kis- és középvállalkozásokat (pl. pék, takarító, mosoda, varroda stb.) érinti, hanem a nagy külföldi egészségügyi beszállítókat, az olyan multikat, amelyek több százmilliós, vagy akár több milliárd forintos követeléseket fogalmaztak meg a magyar kórházak felé.

Központosított adósságrendezés főtárgyalóval

A központosított adósságrendezési eljárást lefolytató főtárgyaló munkáját az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Belügyminisztérium, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által delegált 1-1 tagból álló bizottság segíti.

A főtárgyaló a tárgyalások eredményének függvényében javaslatot tesz a tartozás kifizetésre, amely a PM és az EMMI előzetes engedélyét követően történhet meg, várhatóan 2020 első negyedévében. A kórház a támogatást csak a lejárt tartozás kiegyenlítésére használhatja fel.

A támogatás jogszerű felhasználását kormányzati szerv ellenőrzi, és ha visszaélést, szabálytalan felhasználást tapasztal, akkor  a támogatás visszavonható.

Az adósságrendezési eljárás a kórházak napi működését nem befolyásolja, hiszen a szolgáltatók működését biztosítja a kormány.

Javaslatot várnak az EMMI-től az új finanszírozási rendszerre vonatkozóan

A kormány célja az, hogy olyan átfogó és fenntartható finanszírozási rendszer jöjjön létre a járó- és fekvőbeteg ellátásban egyaránt, amelyben elkerülhető az adósság újratermelődése. Ennek kidolgozását az EMMI már megkezdte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával. Az erről szóló javaslatot a jövő év első felében kell kormány elé terjesztenie a minisztériumnak. A kormány szükségét látja egy célzott intézményi adósságmenedzsment program és pénzügyi monitoring rendszer kidolgozásának is, amelyet március végéig dolgoznak ki a kórházak fenntartásában érintett minisztériumok, a kórházi költségvetési felügyelők, és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával.

Legolvasottabb cikkeink