Az ÁSZ a kórháznak 17 javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
Az Állami Számvevőszék folytatja a kórházak gazdálkodásának ellenőrzését, melynek keretében befejezte a Felső-Szabolcsi Kórház 2012-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy az irányító és középirányító szervek feladatellátása – a kisvárdai önkormányzat feladatellátása kivételével – nem felelt meg az előírásoknak. A Kórház belső kontrollrendszere nem biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénz-felhasználás feltételeit. A pénzügyi gazdálkodás nem volt szabályszerű. A vagyongazdálkodás ‒ a vagyonkezelési szerződés és a vagyonhasznosítási szerződések hiányosságai miatt ‒ nem felelt meg a jogszabályoknak. A Kórház vezetője nem épített ki megfelelő védelmet a korrupciós veszélyekkel szemben - áll a számvevőszék vizsgálati jelentésében.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán működő Kórház bővített alapszakmás városi kórház és rendelőintézet, amely 2007-től 378 finanszírozott aktív és 221 krónikus ágyon fogad betegeket, járó beteg ellátás területén 69 szakrendelést végez, továbbá széles körű diagnosztikai tevékenységet lát el. Az ellenőrzött időszakban a Kórház vagyona 2015. december 31-ére 131,8%-kal 8 milliárd 272,5 millió Ft-ra nőtt. A Kórház teljesített költségvetési és finanszírozási bevétele 2015-ben 8 milliárd 453 millió Ft, teljesített költségvetési és finanszírozási kiadása 8 milliárd 235,7 millió Ft volt. A maradvány igénybevételt is figyelembe véve a Kórháznak 2012-ben 854,8 millió Ft, 2013-ben 431,4 millió Ft, 2014-ben 325,7 millió Ft, 2015-ben 217,2 millió Ft többlete keletkezett.
Az irányítószervi, alapítói jogosultságokat 2012. január 1-jétől 2012. április 30-áig Kisvárda Város Önkormányzata szabályszerűen gyakorolta. 2012 májusától az emberi erőforrások minisztere nem a jogszabályoknak megfelelően gyakorolta az alapítói jogosultságokat. A középirányítói és fenntartói jogokat 2012. május 1-jétől a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, míg 2015. március 1-jétől az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően gyakorolta.
A Kórház belső kontrollrendszerén belül a kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése, a kontrolltevékenység működtetése, valamint az információs és kommunikációs rendszer működtetése nem volt szabályszerű, míg a kontrollkörnyezet kialakítása és a monitoring rendszer kialakítása és működése megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A kockázatkezelési rendszer keretében nem mérték fel a tevékenységben rejlő kockázatokat és nem határozták meg az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját. A kontrollok működtetése a gazdálkodási jogkörök gyakorlásánál, a megkötött visszterhes szerződéseknél, adott megbízásoknál, megrendeléseknél, a közbeszerzési szabályok betartásánál és a vagyonhasznosításnál feltárt hiányosságok miatt nem volt megfelelő. Az információs és kommunikációs rendszer működtetése keretében a közzétételi kötelezettségüknek nem teljes körűen tettek eleget, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettségüket rendszeresen a jogszabály által előírt határidőn túl teljesítették.
Az értékmegőrzési, állagmegóvási kötelezettséget teljesítették, azonban a vagyonelemek hasznosítása – a bérbeadási szerződések hiányossága és az átláthatóságra vonatkozó nyilatkozatok hiányában kötött szerződések miatt – nem volt megfelelő. Az eredményszemléletű számvitel bevezetésével kapcsolatos feladatok végrehajtása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A Kórház ugyan tett erőfeszítéseket az integritás szemlélet érvényesítése érdekében, azonban a korrupciós veszélyekkel szembeni védettséget növelő integritás kontrollok kiépítettsége alacsony volt. A Kórház a gazdálkodás folyamatában alakított ki mérhető célokat, célértékeket, azonban a szándékolt eredményeket nem minden évben érték el.
Az ÁSZ az emberi erőforrások miniszterének egy, az ÁEEK főigazgatójának egy, a Kórház főigazgatójának 17 javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. A teljes jelentés itt olvasható