Tarlós István máig nem írta alá a megállapodást a budapesti kórházak államosításáról.
Bár a törvény szerint idén január 1-je óta a megyei és a korábban a főváros tulajdonában lévő kórházak az államhoz kerültek, valójában Tarlós István főpolgármester – a Fővárosi Közgyűlés felhatalmazása híján - máig nem írta alá a megállapodást a budapesti kórházak államosításáról. Mindezt Szegvári Péter, a főpolgármester főtanácsadója mondta el a Weborvosnak.
Budapest vezetője nem akarta követni a megyei önkormányzatok vezetőinek példáját, akik még tavaly, szinte szó nélkül átadták egészségügyi intézményeiket. Úgy gondolta, a főváros által húsz év alatt a kórházakba befektetett körülbelül 40 milliárd forintért cserébe kemény feltételeket szab az államnak. A jelen állás szerint a megállapodás része lesz például, hogy a főváros az államosítás után is beleszólhat a volt kórházait érintő szakmai döntésekbe.
Ezen kívül a főváros abban az elvben is megegyezett az állammal, hogy nem kell minden, a kórházak tulajdonaként feltüntetett ingatlant átadnia, csak azokat, amelyek egészségügyi funkciót látnak el. Ugyanis több olyan vagyonelem is a kórházak, tehát a fővárosi önkormányzat tulajdona, amely már nem egészségügyi célt szolgál, ezeket kívánja Budapest megtartani. Szegvári Péter elmondta: összesen körülbelül 30 vitatott ingatlanról tárgyaltak, mára már csak 6 sorsa bizonytalan, úgy hogy közel lehet a megállapodás.
Az önkormányzati szakember egyébként nem tartja „ördögtől valónak" az egészségügyi intézmények államosítását. Szerinte az eddig működő decentralizált rendszer bár demokratikus, de nagyon pazarló volt. Elismerte, hogy a fővárosi kórházak állami kézbe adásával az önkormányzat megszabadul attól a körülbelül évi 800 millió forintos hiánytól, amely az intézmények veszteséges gazdálkodásából adódik, és spórolni tudnak azon is, hogy az eddig 11 fővel működő városházi egészségügyi osztályt ma már 3 emberrel el tudják látni.