• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Megdőlt az almaevő-rekord ma Budapesten

Regionális hírek Forrás: Weborvos

Több mint ezren ettek egyszerre almát a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ előtti téren.

Ezer alma, ezer ember, egy Guinness rekord. Ezzel a felhívással invitált mindenkit a Semmelweis Egyetem, az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem péntek délutánra a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központja előtti térre. A Guinness rekord kísérlethez szükséges almát a Földművelésügyi Minisztérium biztosította. Több mint ezren, zömében a két egyetem hallgatói gyűltek össze a téren, hogy részesei legyenek ennek a közösségi élmények, így megdőlt a korábbi, 840 ember részvételével létrejött Guinness rekord - számoltak be büszkén a szervezők.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet az „Alma. Minden nap!" kampányával és a december 5-i Guinness rekorddal a gyümölcs- és zöldségfogyasztást kívánja népszerűsíteni. A kampány középpontjában az almafogyasztás áll, mert az alma olcsó, ízletes hazai gyümölcs, amelynek számos jótékony hatása van az egészségre.

Magyarországon a gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítése különösen fontos, ugyanis hazánkban a napi bevitel nem éri el az ajánlott mennyiség felét sem. Pedig az elegendő napi fogyasztás segíthet megelőzni olyan súlyos betegségeket, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos elváltozások vagy a kettes típusú diabétesz.

Világszerte körülbelül 1,7 millió ember halálában játszik szerepet az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás - állítja a WHO 2004-es jelentése. Sőt, az emésztőrendszeri megbetegedések körülbelül 14 százaléka, az ischaemiás szívbetegségek miatt bekövetkező halálesetek 11 százaléka és a stroke 9 százaléka is szoros összefüggésbe hozható az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztással. Pedig az ideális napi fél kg zöldség- és gyümölcsbevitel elérhető, ha minden étkezésétkezésben - legalább háromszor egy nap - van zöldség vagy gyümölcs.

Alma is került már a Rekordok Könyvébe
A világ legnagyobb almája a japán Chisato Iwasaki kertjének egyik fáján nőtt 2005-ben – a gigantikus gyümölcs 1,85 kg-os súlyával bekerült a Guinnes Rekordok Könyvébe. A legnagyobb magyar almát egy felsőtárkányi kertben fedezték fel 2008-ban, 84 dekát nyomott és végül egy almás sütemény elkészítéséhez használták fel. Az egyetlen probléma ezekkel a nagyra nőtt gyümölcsökkel az, hogy a száruk kicsi, és emiatt könnyen a földre pottyannak.

Régen a népi szokás szerint tűzbe vetették az almát, az így kapott sült gyümölcsöt pedig az egészség megőrzése érdekében fogyasztották. Szegeden a torokgyulladást igyekezték megelőzni vele, Csongrádon pedig a holtak sírjára helyezték őket, hogy az elhunyt családtagok és ismerősök is osztozhassanak a sült gyümölcs élvezetében. A sápadt arcú fiatal lányoknak pedig vasszöget szúrtak az almájába, ettől remélve, hogy megerősödnek és visszanyerik egészséges színüket.

A hagyományos karácsonyi szokások szerint a családtagok az ünnepi asztalnál annyifelé szeletelték az almát, ahányan voltak, és mindannyian elfogyasztották a nekik szánt szeleteket - ezzel erősítették a családi összetartást és megteremtették az ünnep békéjét. Az alma falatozástól remélték azt is, hogy bármerre járjon a világban a szeretett nő vagy férfi, karácsony kezdetére hazataláljon családjához.

A múlt nagy költőit és tudósait is különleges viszony fűzte az almához. Schiller íróasztalfiókjában például mindig ott lapult egy alma, a nagy német romantikus költőnek ugyanis ez a gyümölcs volt a múzsája, illata mindig megihlette az írózseni fantáziáját. Bolyai Farkas, a geometria megújítója szintén ezt a gyümölcsöt helyezte gondolatai középpontjába, sőt, végrendeletében meghagyta, hogy Éva, Paris és Newton emlékére, almát helyezzenek a sírjára.

Sokszor nehéz eldönteni, hogy valóban friss almával van-e dolgunk, vagy a boltok polcairól ránk mosolygó gyümölcs csupán a rákent viasz miatt olyan csábító. Ha tökéletesen érett és friss almát szeretnénk fogyasztani, válasszunk olyat, amelynek kemény és ragyogó héja van, ha ugyanis matt, az azt jeleni: régóta áll. Egy másik bombabiztos módszer a szár közelében megpöcögtetni az almát - ha ilyenkor tompa hangot hallunk, biztos, hogy érett és friss almát választottunk, ha viszont kongó visszhang jelentkezik, valószínűleg egy régóta a polcokon álló almára bukkantunk.

Legolvasottabb cikkeink