• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Meglepő eredmény, igaz, egy baktériummal

Lapszemle 2018.09.20 Forrás: 444.hu
Meglepő eredmény, igaz, egy baktériummal

Az őrült tempóban növekvő antidepresszáns-fogyasztás is növelheti az antibiotikum-rezisztenciát.  

Évi hétszázezer ember halálát okozzák már világszerte az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok. Ha a jelenlegi ütemben növekszik tovább a szuperbaktériumok aránya, 2050-re már akár évi tízmillió halálos áldozatot is szedhetnek. Egy friss tanulmány szerint az antibiotikum-rezisztens baktériumok elszaporodásával párhuzamosan 2 százalékról 13 százalékra növekedett azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik valamilyen antidepresszánst szednek, írja a 444.hu.

Persze tudjuk, hogy a korreláció nem feltétlenül jelent okszerűséget, a tanulmány megállapításai még így is aggasztóak. Még úgy is, hogy a kutatók laboratóriumi körülmények között, szokatlan adagolással, és csak egy baktériumfajjal vizsgálták az antidepresszánsok hatását. A kólikabaktériummal végzett vizsgálatok alapján ugyanis a Prozac márkanéven forgalmazott szelektív szerotoninvisszavétel-gátló (SSRI) - mely a szerotoninszint növelésével segít a depresszió tünetein -, a fluoxetine hatására a kólikabaktériumok mutálódni kezdtek, és sokkal hatékonyabbá vált az a mechanizmusuk, amivel kilökik magukból a sejtekbe került toxinokat, amilyenek az antibiotikumok is. Ez a fajta mutáció az alapja az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának a baktériumokban.

Nyilván egy ilyen tanulmányból még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, ahhoz előbb a valóshoz közelibb körülmények között - vagyis élő szervezetben, állat- és emberkísérletekben, és valós adagolásban - is vizsgálni kéne, milyen hatása van az antidepresszánsoknak a baktériumokra. És nem csupán a kólikára, legalább a kórházi fertőzések két leggyakoribb okozójára, az MRSA-ra és a Clostridium difficilére is ki kéne terjeszteni a vizsgálatokat.