• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

NAP: Debrecen 800 millió forintot kap kutatásra

Regionális hírek Forrás: MTI

A mostani projekt keretében a Debreceni Egyetemen 12 kutatócsoportban 70-en dolgoznak.

Négy év alatt összesen 800 millió forinthoz jut kutatásra a Debreceni Egyetem (DE) a Nemzeti Agykutatási Program keretében - közölte Csiba László, a debreceni neurológiai klinika igazgatója a programról rendezett konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. Mint a program helyi vezetője hozzátette, a kutatásra szánt összeget az egyetem saját forrása is kiegészíti műszerbeszerzésre. A DE egyike azon tíz hazai intézménynek, amely részt vesz a 12 milliárd forintos kormányzati támogatással megvalósuló Nemzeti Agykutatási Programban.

Csiba László professzor elmondta: évente Magyarországon több mint 13 ezren halnak meg szélütésben (stroke) és 45-50 ezer új esetet regisztrálnak. A mostani projekt keretében a Debreceni Egyetemen 12 kutatócsoportban 70-en dolgoznak. A projektnek köszönhetően várhatóan 14-en szereznek tudományos fokozatot és mintegy 130-150 tudományos közlemény megjelenése várható a debreceni eredményekből - fűzte hozzá Csiba László.

Freund Tamás akadémikus, a program vezetője elmondta: a projekt célja, hogy országos szinten támogatást nyújtson az akadémiai, egyetemi, klinikai és ipari laboratóriumok munkájához, helyzetbe hozza az alap- és alkalmazott kutatásokkal foglalkozó fiatalokat, akik már tudományos eredményekkel bizonyították, hogy képesek önálló munkacsoportok vezetésére.

A neves agykutató utalt arra, hogy az agy betegségei súlyos társadalmi és gazdasági terhet jelentenek, de a most induló programoktól áttörés várható.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Intézetének igazgatója fordulópontként értékelte az egészségtudományban, hogy mind az Európai Unió, mind az Amerikai Egyesült Államok kiemelten kezeli az agykutatásokat, előbbi 1,2 milliárd eurós, utóbbi 3 milliárd dolláros programmal.

A központi idegrendszeri betegségek nagyságrendjére jellemző, hogy egy felmérés szerint 2010-ben az Európai Unióban - a munkából kiesett időt is beleértve - 798 milliárd eurós költséget jelentett az agybetegségek kezelése. Az öt következő legdrágább betegség - beleértve a rákot, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéseket - kezelésére 500 milliárd eurót fordítottak - ismertette a részleteket Freund Tamás. Az MTI érdeklődésére közölte: a 12 milliárd forint felhasználásával 2017 december 31-ig kell elszámolniuk. Amennyiben eredményes lesz a program, szó lehet a meghosszabbításáról - tette hozzá.

Oberfrank Ferenc, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének ügyvezető igazgatója szerint a nemzeti agykutatási programban a tíz legkiválóbb hazai intézmény működik együtt, s várják további kutatócsoportok kutatási pályázatát is.