Önálló sebészeti szakterületként ismertetnék el a bariátriát

Ma már népbetegség és jelentős egészségi kockázattal jár a számottevő túlsúly és a kóros kövérség, ami az ízületi problémáktól a szív- és érrendszeri megbetegedéseken át a 2-es típusú cukorbetegségig számos szövődményt okozhat. A kórkép szakszerű kezelése a bariátriai sebészet módszereivel akár plusz 15-20 minőségi életévet is jelenthet a betegek számára. A témában az országban elsőként a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikája rendezett konferenciát melynek egyik célkitűzése a bariátria önálló sebészeti szakterületként történő elismertetése, szakmai irányelveinek kidolgozása volt. A szakmai csoport törekvése továbbá, hogy metabolikus indok esetén a kezelés állami finanszírozású ellátási körbe tartozzon - számolt be a rendezvényről az egyetemi portál.

A konferencia célja egy hiánypótló tevékenység ismertetése – kezdte szakmai bevezetőjét dr. Szijártó Attila egyetemi tanár, tanszékvezető, a konferencia elnöke. A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója kifejtette, jelen pillanatban nincs elérhető adat arról, hogy Magyarországon eddig összesen hány bariátriai műtétre került sor. Valószínűleg több ezerre tehető a beavatkozások száma – nem számítva azokat a kezeléseket, amelyeket az egészségturizmus keretében valaki külföldön végeztetett el. A klinika igazgatója szerint hosszabb távon szükséges a kezelések nemzeti szintű összehangolása, továbbá a minőségbiztosítás. Véleménye szerint fontos megismerni a sebészeti technikákat, tapasztalatokat, azért is, mert az ellátottak megjelenhetnek a sürgősségi betegellátó osztályokon, ha például szövődményeket kell ellátni.

A tanácskozáson elhangzott, a bariátria történetét a kora középkorra vezethetjük vissza: egy héber tudós Córdoba városában kezdetleges sebészeti módszerrel bírta fogyásra León uralkodóját. A mai értelemben vett korszerű bariátria az 1950-60-as években született meg az Egyesült Államokban – ismertette dr. Merkel Keresztély sebész főorvos, aki egyben a konferencia társelnöke és több éve vezeti  a Semmelweis Egyetem saját bariátriai munkacsoportját. Szakmai felügyelete mellett eddig több mint 300 ilyen műtétet végeztek az egyetemen, amely éves szinten több mint száz műtéti beavatkozást jelent.

A sebész orvos elmondta, többlépcsős módszerrel léphetnek fel a kóros elhízás ellen: a diéták és a testmozgás a kiindulási alap, a következő lépcsőben gyógyszeres kezeléssel segíthetik elő a fogyást. Ezt követik az endoszkópos beavatkozások, a leghatásosabb eredményeket pedig kóros elhízás esetén bariátriai műtétekkel tudják elérni. A sebészeti műtétet metabolikus betegségeknél, 2-es típusú cukorbetegnél már 30-as testtömegindextől (BMI), kóros kövérségnél, 35-40 BMI között szövődményekkel – cukorbetegség, magas vérnyomás, ízületi panaszok –, illetve 40-es BMI felett önállóan is ajánlják. A felmérések szerint 40-es BMI felett a páciensek 90-95 százaléka önerőből – ide értjük a testmozgást, diétát, gyógyszeres kezelést – tartósan nem képesek lefogyni, sőt egy „jojó-effektussal” akár rosszabb állapotba is kerülhetnek.

A tanácskozás másik célja volt, hogy a bariátriát, mint sebészeten belüli tevékenységet szervezett keretek közé tereljék, egy akadémiai, tudományos ernyő alá vonják be. Ennek részeként meg kell határozni, hogy milyen centrumokban, kik, milyen indikáció alapján végezhetnek ilyen műtéteket, továbbá megfogalmazzák az alkalmazás területeit, hiszen ez a nemzetközi térben is így zajlik – tette hozzá dr. Merkel Keresztély kiemelve, hogy Magyarország 10-15 éves lemaradásban van a modern, nyugat-európai bariátriai ellátással kapcsolatban.

A konferencia keretében megfogalmaztak egy memorandumot, amelyet a résztvevők aláírtak.

„Célunk, hogy a magyarországi sebészet legmagasabb grémiuma, a Sebészeti Társaságon belül a bariátriát mint saját, önálló szekciót elfogadtassuk, és az oktatás, képzés, betegkontroll, indikáció területén kidolgozzuk ennek a szakmai szabályozását. A magyar bariátriai szekció létrejöttével végre szabályozott körülmények közé kerüljön ez az igen igényes, de igen nehéz beteganyagot felölelő munka. A Semmelweis Egyetem a zászlóvivő kíván lenni ebben. Mi az egyetemen a nemzetközi szakmai szervezet, az IFSO irányelveit használjuk, és azt szeretnénk elfogadtatni, hogy minden magyarországi centrumban ezek az irányelvek kötelezőek legyenek” – fejtette ki a szakember.

További részletek a teljes beszámolóban

(Fotó: Barta Bálint / Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)