Ötmillió orvos: ők a klímapolitika új nagykövetei

Az ENSZ Világegészségügyi Szervezetének új jelentése is felhívja rá a figyelmet: a klímaváltozás közegészségügyi probléma, nem csupán ökológiai és gazdasági válság. De a klímavédelemre fordított pénzek töredéke áramlik csak az egészségügybe. Pedig a fosszilis gazdaság negatív externáliái közé tartozik az emberi élet elvesztése és a betegeskedés is. Ezeket be kellene építeni a fosszilis energiahordozók árába, írja a piacesprofit.hu.

A klímaváltozás szélsőséges időjárási jelenségeket okoz, s mivel egy árvíznél vagy heves esőzés utáni földcsuszamlásnál sérülnek az infrastruktúrák (kórház, ivóvízhálózat), növeli a szennyezett vízzel terjedő betegségek (vérhas, kolera) előfordulását.

A globális felmelegedés az aszályokon és kánikulákon keresztül az élelmiszertermést is rombolja. A levegőben lévő nagyobb üvegházgáz-koncentráció pedig csökkenti az élelmiszernövények tápanyagtartalmát.

Ennek is köszönhető, hogy az ENSZ Élelemezésügyi Szervezete, a FAO legújabb adataiban már az látszik, hogy újra növekedni kezdett az alultáplált emberek száma a világban, holott ez évtizedeken át csökkenő tendenciát mutatott, azt a fals benyomást keltve a közvéleményben és a politikusokban, hogy az éhezés globális problémáját rendeztük. (2017-ben 11 millióval nőtt az éhezők száma: 51 országban összesen 124 millióan éheztek.)

Világszerte ötmillió orvost tömörítenek a különféle szakmai szövetségek, s nekik keményen kellene fellépniük a kormányok és kormányközi szervezetek felé, lobbierejüket bevetve azért, hogy a klímapolitika az egészségügyre is áldozzon jelentős összegeket.

Nem véletlen, hogy a két hétig tartó katowicei klímakonferencia idejére időzítette a WHO  új jelentését a klímaváltozás és az egészség hatásáról. “Többé nem a kibocsátás-csökkentésről kellene beszélnünk, hanem arról, hogy az emberek egészségébe kellene fektetnünk” – véli Campbell-Lendrum, a WHO munkatársa.