Rák a kulcscsont és a fejtető között

Zsúfolásig megtelt a Kék Golyó utcai intézet 3. épületének aulája, számos érdeklődő, szakmabeli, egyetemista és középiskolás volt kíváncsi az előadókra az Országos Onkológiai Intézet és a Kor Kontroll Társaság októberi nyílt napján. A rendezvénnyel a szervezők fel kívánták hívni a figyelmet, arra, hogy a kulcscsont és a fejtető között keletkező daganatok száma a világon talán Magyarországon a legnagyobb, s – ez volt a szimpózium másik kapcsolódó témája –, a szájüregi és gégedaganatok fő okozója a dohányzás, illetve a ráépülő alkoholizmus.

Kásler Miklós professzor, az országos intézet főigazgatója a rendezvény védnökeként már bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a fej-nyaki daganatok számát tekintve nem európai, hanem ázsiai szinten állunk. Ez a daganatcsoport sajnos a magyar férfilakosság körében a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a tüdőrák, a vastag- és végbélrák után. Nemcsak Európában, de világviszonylatban is Magyarországon hal meg a legtöbb férfi és nő a fej-nyak rosszindulatú daganatai miatt! A leggyakoribbak a szájüregi és a gégedaganatok, előbbiek az összes fej-nyaki daganat közel felét, utóbbiak egyharmadát teszik ki.

Arra a kérdésre, hogy mit csinálunk másképpen, mint Európa többi országában, hogy mi az eltérés oka, Kásler professzor úgy válaszolt, hogy a kérdés megérne egy komoly kutatást; véleménye szerint a kiváltó okok a biológiai rákkeltőkre vezethetők vissza. Ugyanakkor jelentős sikerként könyvelhető el, hogy hazánkban immár nem növekszik a fej-nyak rákos esetek száma, s a sebészeti beavatkozás mellett a komplex terápia is meghozta a maga gyümölcsét. Hangsúlyozta: a technikai fejlődés lehetővé teszi azt is, hogy alkalmazzák a műtétek utáni rekonstrukciót.

A főigazgató elismerően szólt arról, hogy a nyílt nap kiemelt témája a „cigi és az alkohol". Rámutatott, hogy e két tényező hosszú távú hatása negyvenszeresére növeli a rák valószínűségét, ami ellen, ha megvan hozzá az akarat, tudatosan lehet védekezni. A kutatások megerősítették a HPV szerepét bizonyos típusú fej-nyak rákok kialakulásában, ugyanakkor Kásler Miklós hangsúlyozta, hogy a partnerek váltogatásától mentes szexuális élet biztonságot jelent.

A nyílt napon bemutatkozott az Országos Onkológiai Intézet Fej-nyak állcsont Rekonstrukciós Plasztikai Sebészeti és Laser Sebészeti Osztálya, továbbá az intézet jól képzett - sőt, másokat is képző! - kiváló orvosai. - Régen röntgennek mondták, most képalkotó diagnosztika a gyűjtő neve azoknak a korszerű eszközöknek, amelyek segítenek bepillantani a test belsejébe. A fej-nyak különösen bonyolult terület – mondta el dr. Gödény Mária radiológus professzor. - Komoly kezelést csak nagyon komoly diagnosztika birtokában lehet folytatni, s a digitális eszközök, az MRI, a Ct hatalmas lehetőségeket nyitott meg a már „hétköznapivá" vált ultrahang mellett.

- A technikai lehetővé tette, hogy a diagnosztika mellett a terápiában is nagyot lépjünk előre, s a fej-nyaki daganatoknál egyre inkább előtérbe kerül a szervmegőrzés szándéka, a törekvés a csonkító beavatkozás elkerülésére, hiszen itt helyezkednek el a nyeléshez és a beszédhez szükséges szervek – mutatott rá dr. Takácsi Nagy Zoltán onkoradiológus főorvos. Hangsúlyozta, hogy a terápia során komplex sebészi-sugár-gyógyszerkezelést alkalmaznak, az utóbbi évek eredményei viszont megerősítették az onkoterápia második komponense, a sugárterápia központi szerepét a fej-nyak rákok kezelésében.

Dr. Hitre Erika onkológus főorvos – maga is két kamaszfiú édesanyja - érvekkel vette védelmébe a kemo- és a sugárterápia együttes alkalmazását, különös tekintettel az interneten terjedő rendkívül veszélyes kemoterápia-ellenességre. Különleges esetként mesélte el, hogy egyik harmincas éveiben járó páciensénél azért alakult ki a nyelv és az ajakrák, mert mint kárpitos, munka közben a szájában tartotta a szegeket.

A szakemberek egyetértettek abban is, hogy a megelőzéshez érdemes a fogorvosok észrevételeit komolyan venni, mert ő tudják, hogy az elhanyagolt fogaktól függetlenül milyen változások utalnak rákra. Dr. Tóth Erika patológus arról is beszélt, mi a különbség a vírus terjesztette rák és a nikotin okozta tumor között. A hallgatóság érdeklődve hallgatta beszámolóját arról, hogy a műtét során, amíg a beteg alszik, a patológus elvégzi a szövettani vizsgálatot, és egyben azt is eldönti, hogy befejezhető az operáció, vagy a tumoros sejtek jelenléte miatt újabb területeket kell kimetszeni.

Hogyan lehet felismerni, ha baj van, melyek a faj-nyak-rák tünetei? Takácsi főorvos a többi közt a felső légúti panaszokat említette. Ha hetek múlva sem múlik a rekedtség, az orrdugulás, a nyelési nehézségek: célszerű szakorvoshoz fordulni.

A hallgatóság nagyobb része a nyitott napon találkozott először a foniátria fogalmával. Mint dr. Mészáros Krisztina elmondta, ez a tudomány a hangképzés és a beszéd problémáival foglalkozik; a szakorvosi kezelés kiegészül logopédiai résszel is, amit pedagógusok végeznek. Mészáros doktornő emlékeztetett arra is, hogy napjainkra hatalmasat nőtt a munkavégzésben a kommunikáció szerepe, ezért rendkívül fontos a beszédzavarok diagnosztizálása és kezelése. Sajnos, előfordul, hogy a teljes gégét/ a hangszalagokkal együtt/ el kell távolítani, ami a beszédkészség teljes elvesztésével jár.

A „Rekonstrukció a sebészetben" blokkban Gulyás Gusztáv plasztikai sebész professzor elmesélte, hogy amikor húsz éve az intézetbe került, furcsán érezte magát, hiszen egy kórházban daganateltávolító, életmentő műtéteket végeznek, a plasztikai sebész pedig a köztudatban esztétikai beavatkozásokat hajt végre. Ebben az intézetben másról van szó, helyreállító sebészetről. - Sokszor előfordul, hogy az onkológusnak olyan hatalmas daganatot kell eltávolítania, hogy az így keletkező szövethiány pótlására nem képes. Nos, az én dolgom az volt és maradt, hogy az efféle szövethiányt megszüntessem – magyarázta el Gulyás professzor.

Elmondta, hogy az esetek zömében a női melleltávolítása miatti asszimmetriát állítja helyre, de az is előfordul, hogy egy teljes nyelvet kell eltávolítani. Ekkor a beszéd- és táplálkozási funkció helyreállítása a feladat. A lényeg az, hogy minden műtétnek van rekonstrukciós, de esztétikai része is – hol több, hol kevesebb –, hiszen emberek vagyunk, emberi megjelenést akarunk. „Mi embert gyógyítunk és nem betegséget. S az, akinek segíteni kívánunk, nem csak szimplán meggyógyulni akar, hanem jól is szeretne kinézni"

Ezt erősítette meg Koltai László fej-nyak sebész főorvos is, aki olyan érdekfeszítően avatta be a plasztikai sebészet rejtelmeibe a résztvevőket, hogy számos technikai kérdést is kapott a beültetendő lebenyek vérellátására vonatkozóan.

Bár a médiában méltatlanul kevés szó esik a fej-nyak tájon kialakuló rákfélékről, a nyílt nap hangsúlyossá tette az aránytalanul kevés publicitást kapó daganatok diagnosztikáját, terápiáját, megelőzésének lehetőségeit, és a tünetekre, valamit a szűrővizsgálatok fontosságára is felhívta a figyelmet.