Szegedi egyetem: kutattak, fejlesztettek

Öt nagy területen végeztek kutatás-fejlesztést közel kétmilliárd forint összértékben: befejeződött az SZTE és az MTA SZBK által alapított DEAK Zrt. 2008 óta tartó uniós projektje. Az eredményeket konferencián összegezték. Például bőrfiatalító kenőcsöt, nano-antibiotikumokat és nano-tisztítószereket, csökkentett szénhidráttartalmú pékáru- és tésztaféleségeket fejlesztettek, illetve állítottak elő a szakemberek, de a kutatás-fejlesztési palettán a telemedicinás szoftveralkalmazások, a keresőoptimalizálás és a biogáztermelés is helyet kapott.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpont által alapított DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt. 2008-ban indult „Multidiszciplináris, piacorientált csúcstechnológiai kutatás-fejlesztés a DEAK KKK folytatásában" című (GOP-1.1.2-07/1-2008-0007 azonosítószámú) projektje záró konferenciájának 2011. december 1-jén az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ adott otthont.

Az elmúlt 3 és fél évben 5 kutatási (orvosi, ipari és agrár biotechnológiai, informatikai és innovatív társadalomtudományi) területen 20 témában, összesen 109 kutatási projektben közel 170 szegedi kutató és 240 hallgató, PhD- és posztdoktor közreműködésével 64 vállalati partner számára végzett termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztést vagy nyújtott különböző K+F+I szolgáltatásokat csaknem 2 milliárd forint értékben a DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt. Susányi Tamás ügyvezető igazgató elmondta: az 50 százalékos támogatási intenzitású projekthez mintegy 1 milliárd forintnyi segítséget nyújtott az Európai Unió.

A kutatók és a gazdasági társaságok példaértékű együttműködésében olyan nagyvállalatok szerepeltek a partnerek között, mint például a Budapest Airport, az EDF DÉMÁSZ, a General Electric, a Heineken, a Magyar Telekom, az MKB Bank, a Nokia, a PICK Szeged, a Richter Gedeon vagy a TEVA.

A projektet méltatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára is. Dux László szerint az ilyen és hasonló kooperációk a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus legsikeresebb forráskihelyezései közé tartoztak, s hatással vannak a következő, 2014-2020 közötti időszak tervezésére. Biztatónak nevezte, hogy az unió – gazdasági nehézségei ellenére – 55-ről 80 milliárd euróra tervezi emelni a kutatás-fejlesztési alapjából elérhető pénzösszeget. A professzor hangsúlyozta: a hazai szereplőknek máris fel kell készülniük, hogy miként és milyen módon részesülhetnek ezekből a forrásokból.

A kormány igyekszik ehhez minden támogatást megadni a felsőoktatási intézményeknek, kutatóhelyeknek és a hozzájuk közel álló vállalkozásoknak. Hozzátette: mindez infrastruktúrafejlesztésben és a jogszabályi háttér átalakításában (például a műszaki, természettudományos és informatikai képzések keretszámának emelésében) testesül majd meg.

A konferencián bemutatták az eredményeket és példákkal érzékeltették azok jelentőségét, valamint az ipari partnereket megszólítva kitekintést adtak a fenntartható jövőről, javaslatokat fogalmazva meg így a tudományos és az ipari élet még szorosabb összekapcsolására. Az egyes kutatási területeken elvégzett munkáról a divízióvezetők (orvosi biotechnológia: Kemény Lajos, ipari biotechnológia: Kovács Kornél, agrár biotechnológia: Fehér Attila, informatika: Gyimóthy Tibor, innovatív társadalomtudomány: Z. Karvalics László) szóltak.

A DEAK Zrt. a jövőben is folytatja az együttműködést a fejlesztésekben érdekelt piaci szereplőkkel, híd szerepet betöltve a kutatói és a gazdasági szféra között. A DEAK Zrt. ipari partnereinek hatékony kapcsolatokat kínál az SZTE és az SZBK kutatóival, egyúttal biztosítja az egyetemen és a kutatóközpontban keletkező csúcstechnológiai K+F eredmények felhasználásának lehetőségét, valamint a vállalatok K+F igényeinek magas szintű kielégítését, pályázati források bevonásával és a teljes innovációs folyamat menedzselését az alapkutatástól a szellemi tulajdon hasznosításáig.