Szegedi harc az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen

A Közép-kelet-, illetve Délkelet-Európában, elsősorban kórházakban terjedő, antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen fejlesztenek különleges eljárást, illetve szolgáltatást Kintses Bálint vezetésével a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (HUN-REN SZBK) - tájékoztatott a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szerdán.

A közlemény szerint a baktériumokat éppúgy támadják különféle vírusok, mint az embert, ám ezek a bakteriofág vírusok az emberek számára ártalmatlanok, csak a baktériumokban szaporodnak. Különleges tulajdonságuk, hogy képesek elpusztítani azokat a szuperbaktériumokat, amelyek ellen az elmúlt évtizedekben kifejlesztett antibiotikumok már hatástalanok.

Kintses Bálint kifejtette, 2050-re az antibiotikum-rezisztens fertőzések okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak a világon. A sok évtizeddel ezelőtt megjelent első antibiotikumok a legtöbb baktérium ellen hatásosak voltak, ám a baktériumok egy része ellenállóvá vált e széles spektrumú szerekkel szemben. Közben "az emberiség is elaludt", mert az hitte, legyőzte a fertőző betegségeket, így szükségtelen az antibiotikumok továbbfejlesztése. Emellett az antibiotikumok piacra dobása nehéz, anyagilag sem túl jövedelmező folyamat, hiszen csak rövid ideig kell ezeket szedni, szemben egy daganatterápiás szerrel. Egyre nagyobb szükség van alternatív gyógyszerekre, eljárásokra, ezek közül a legígéretesebbek a bakteriofágok.

Fágterápiával már az antibiotikumok megjelenése előtt is próbálkoztak, ám a módszer háttérbe szorult. Ennek egyik oka, hogy egy adott típusú fág csak nagyon kevés fajta baktériumot tud elpusztítani. Éppen ezért a megfelelő vírus kiválasztásához pontosabban kell tudni, milyen baktérium fertőzte meg az adott beteget.

Kintses Bálint a legmodernebb biotechnológiai eszközök segítségével, a Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium és a HUN-REN támogatásával, hazai és határon túli kórházakat bevonva folyamatosan frissülő baktériumtérkép elkészítésén dolgozik munkatársaival és együttműködő partnereivel, amely megmutatja az adott régióban elterjedt rezisztens kórokozók fajtáit, változatait. Az így kapott információk alapján pedig már egy olyan "fágkoktélt" lehet elkészíteni, amely eredményesen veheti fel a harcot a kórházakban olykor halálos kimenetelűvé váló leggyakoribb fertőzésekkel. A nagy feladat a bakteriofágok korábban nehézkes használatával kapcsolatos problémák megoldása, a veszélyes baktériumfajok terjedési dinamikájának modellezése és annak az időintervallumnak a megbecslése, amikor a bakteriofágok képesek hatni.

A személyre szabott fágterápiát ma már Belgiumban, Lengyelországban, Portugáliában, Svájcban, Izraelben és Németországban is engedélyezik. Ilyenkor nem törzskönyvezett gyógyszerkészítményként, hanem a konkrét beteget megfertőző baktérium alapján kiválasztva adják a kezelést. Magyarországon még nem engedélyezett ez a módszer, ennek bevezetéséhez a kutató szerint széleskörű összefogásra lesz szükség, amely egy többéves folyamat lesz. Jelenleg még nincs törzskönyvezett bakteriofág készítmény, amit gyógyszerként lehetne árulni, ugyanakkor több biotechnológiai cég ilyen megoldása már a klinikai vizsgálatok második fázisában jár.

Kintses Bálint sikeres példaként említette egy ausztrál fiú esetét, aki 400 napon át volt intenzív osztályon, amikor a szegedi kutatók - az ausztrál kollégák által megküldött baktérium-izolátum alapján - megtalálták azt a bakteriofágot, amely megállította a fertőzést és megmentette a gyermek életét. A kutató célja az, hogy ezt a terápiát hazahozzák, s hogy itthon is életeket menthessenek vele.