Születésnap és világnap a gyermekrehabilitáció jegyében

2010. október 22-én a Jósa András Oktatókórház Nonprofit Kft. Gyermekrehabilitációs Osztályának és szakrendeléseinek 10 éves évfordulója alkalmából szakmai napot tartanak a DEOEC Egészségügyi Főiskolai Karán. A gyermekrehabilitációs munka során kiemelkedő hangsúlyt kap a fizioterápia, ezért ebben az évben a Magyar Gyógytornászok Egyesületével közösen a Fizioterápiás Világnapot is ez alkalommal rendezik meg.

A gyermekrehabilitáció specifikus célja a megzavart fejlődés korrekciója (habilitáció), ill. a fogyatékosság csökkentése, a gyermek lehetőségeit figyelembe véve a legteljesebb közösségi részvétel elérése. A gyermek rehabilitáció szükségessége nem kérdőjelezhető meg azokban a kórállapotokban, amelyek fogyatékosságot okoznak. Ezek a veleszületett és szerzett idegrendszeri károsodások, krónikus több fajta légzőszervi betegségek, traumát, polytraumát követő állapotok, égés, végtagfejlődési rendellenességek, csont-kötőszövet-izületi betegségek, bizonyos endokrin, nefrológiai és kardiológiai kórképek, onkológiai ellátást követő állapotok, transzplantációt követő állapotok, immundeficiens kórképek, eddig fel nem sorolt típusú fejlődési rendellenességek.

A gyermek rehabilitáció egyik legfőbb sajátossága a szülő aktív bevonása a rehabilitációs team munkájába.

Szeptember 8. a Fizioterápia Világnapja annak emlékére, hogy 1951. szeptember 8-án alakult meg a Gyógytornászok Világszövetsége. A világnapot 1995-ben, Magyarországon 1998-ban tartották meg először. A fizioterápia a természetes gyógymódok összességét jelenti, a természet energiáit (kémiai, mechanikai, hő-, elektromos, mágneses) használja fel gyógyításra. Magában foglalja a mechanoterápiát (gyógytorna, masszázs), elektroterápiát (villanykezelés), hidro- és balneoterápiát (gyógyvíz, iszapkezelés) és a fényterápiát. Nem tévesztendő össze a természetgyógyászattal és a fizikoterápiával sem, utóbbin a köznyelv az elektromos árammal történő kezeléseket érti.

Még nem léteztek gyógyszerek és sebészi eljárások, amikor az emberek tapasztalati alapon már felhasználták a természet különböző gyógyhatású tényezőit (termálvizek, iszap stb.). Ma sincs olyan klinikai szakma, műtéti beavatkozás, megelőző, rekreációs tevékenység, amely nélkülözni tudná a fizioterápiát. A fizioterápia későbbi fejlődését a balneoterápia határozta meg: a gyógyforrások mellett más fizioterápiás beavatkozást nyújtó részlegeket létesítettek.