Háziorvostani Szakfelügyelők Országos Konferenciája
Szakmai írások
Az Országos Alapellátási Intézet Lillafüreden rendezte meg a Háziorvostani Szakfelügyelők XIV. Országos Konferenciáját. Dr. Balogh Sándor főigazgató nyitó beszédében a két napos rendezvény fontos feladatairól szólt.
Szükséges a háziorvostani szakfelügyeleti rendszer újradefiniálása, a tevékenységi kör meghatározása, a munkát segítő szakfelügyelői kézikönyv mihamarabbi elkészítése.
Az Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program megvalósítása érdekében az OALI által megindított kardiovaszkuláris rizikóbecslés vizsgálat gyakorlati tájékoztatója a következő fontos napirend pont. A hatékonyság jegyében a konferencia másnapján két témát fejtettek ki a szakértők: a racionális gyógyszerterápia megvalósítása és az alapellátás informatikai rendszerének fejlesztése.
A bevezető után dr. Bujdosó László miniszteri biztos fejtette ki álláspontját a minőségi alapellátás kialakítása érdekében teendő szakfelügyelői feladatokról. Beszédében kifejtette, a minőségelemzéshez és fejlesztéshez adatokra, standardokra és beavatkozásra van szükség. Az adekvát adat felvételhez szükség van a háziorvos információs rendszerének új alapokra helyezésére, amely segítségével az alapellátásban folyó bármely tevékenységről információ nyerhető. Ezt az információt elsősorban a szakfelügyelet használná fel a tevékenységet ellenőrző munkája során. A standardokat a szakfelügyelői kézikönyv jelentené, melynek létrehozása igencsak időszerű. A minőség-ellenőrzés kulcsszereplője tehát a szakfelügyelő. Sajnos jelen helyzete nem pontosan definiált. Véleménye szerint státuszát három vezérfonal mentén kell meghatározni: feladat, struktúra, hatáskör. Munkájuk finanszírozása is rendezésre vár.
Számos kérdésben pontosításra van szükség: mi a szakfelügyelő feladata, milyen jogosítványai vannak? Azonos legyen – e a személye az audittal, tanúsíthat-e?
Struktúra: Létre kell hozni egy egységes szakmai módszertani intézetet. Megvalósítható kiindulási alapnak látszik, hogy az ÁNTSZ adja a szakfelügyelet eszköz részét (szakfelügyelők kinevezése, megbízása, finanszírozása), az OALI szakmai tartalommal tölti meg. Ennek eszköze a Szakfelügyelői Kézikönyv, amelyet a módszertani levelek alapján kell kialakítani és az ellenőrzésre adaptálni.
Megválaszolandó kérdés továbbá, hogy mire terjedhet ki a szakfelügyelő hatásköre: csak ellenőrizhet, vagy intézkedhet is?
A szakfelügyeletről, illetve törvényi szabályzásáról a későbbiekben dr. Csaba Károly fővárosi tisztifőorvos helyettes számolt be.
A Népegészségügyi program megvalósításainak nehézségeiről dr. Jávor András programigazgató beszélt. Ma az alapellátás struktúrája, a rendelők felszereltsége, az informatikai háttér nem teszi lehetővé, hogy a program kihívásainak hatékonyan megfeleljen. Hiányzik az alapellátás különböző képviselői részéről az együttgondolkodás, a funkciók összhangba hozásának képessége. Itt többek között a házi gyermekorvosok, védőnők , valamint az iskolaorvosok hatásköreinek összemosódását hozta fel példaként. Nincs kommunikáció a védőnői szolgálat és házi gyermekorvos, valamint kórházi orvos és háziorvos között. Még mindig nem indult el a prevenciós nővérek képzése, pedig munkájukkal nagy effektivitással lehetne ezeket a nem teljes orvost igénylő feladatokat végezni. A háziorvos betegirányító szerepe nem a kellő mértékben érvényesül. Számos olyan népegészségügyi szűrővizsgálat van, melybe nincs bevonva a háziorvos. Ezek ugyan többé-kevésbé jól működnek, de a beteg és a lelet elkerüli orvosát.
Délután elsőnek dr. Géher Pál főorvos, egyetemi docens tartott érdekes beszámolót arról, hogy a készülő Szakfelügyelői Kézikönyvnek, amely az Országos Alapellátási Intézet gondozásában jelenik majd meg, milyen elveket kell követnie.
Dr. Csaba Károly fővárosi tisztifőorvos helyettes bemutatta azokat a jogszabályokat, melyek szólnak az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményeiről, az ÁNTSZ-ről, a háziorvosi tevékenységről. Ezek leírják, hogy az ellátás során érvényesülnie kell a szakmai szabályokban, irányelvekben, módszertani útmutatókban megfogalmazottaknak.
Dr. Füredi Gyula összefoglalójában kiemelte a szakfelügyeleti piramis jelentőségét, amelyet a praxisregiszter projekt megvalósításán keresztül próbálja az Intézet tesztelni. Eddig még csak a praxisok nem egészen 2/3-áról érkezett be adat, ezen a szakfelügyelő kollégák nagyobb operativitásával lehetne javítani.
Ezt követte dr. Balogh Sándor főigazgató és dr. Papp Renáta ismertetése a Framingham pontrendszer alapján elkészített, a lakosság kardiovaszkuláris rizikó tényezőit feltérképező programról. A vizsgálat célja az elsődleges és másodlagos prevenció szükségletek meghatározása, a különböző akciók kiindulási pontjainak meghatározása a későbbi összehasonlítás érdekében. Ez a program a szakfelügyelőkön keresztül jut majd el a háziorvos kollégákhoz. A számítógépes adatlap használatát dr. Hintalan Ádám mutatta be. Terveink szerint a vizsgálatba a lakosság 1 százalékát, azaz 100 000 embert vonunk be.
Szombaton reggel dr. Pusztai Erzsébet elnök asszony számolt be az általa vezetett gyógyszer-racionalizálási bizottság eddigi munkájáról. Az előadás során számos érdekes ábrát láthattunk, melyek az EU tagállamok, valamint hazánk viszonyát szemléltették – az egészségügyi ellátás, gyógyszerfelírás, GDP-ből való részesedés – a számok tükrében. Elhangzott, hogy a minőségbiztosítási elvek bevezetése és az ösztönzés már 2004-től beépülhet a rendszerbe.
Néhány kiragadott gondolat az előadásból
Takarékoskodni lehetne a gyógyszerköltséggel mert:
· nem mindig indokolt a felírt gyógyszer
· gyakran szükségtelenül a drágább gyógyszereket írják fel a betegeknek
· gyakori a polipragmázia mind az orvos, mind a beteg részéről (több tünetre kap gyógyszert, ill. több orvoshoz megy el a beteg ugyanazzal a betegséggel)
· előfordul tudatos visszaélés (üzletelés)
Az előadást követően dr. Kincses Gyula a MEDINFO főigazgatója gondolatébresztő prezentációja következett. Ő az Egységes Ágazati Információ Rendszer bevezetésének szükségességét emelte ki. Ennek kapcsán a már megindult kezdeményezésekről és eredményekről számolt be. Elmondta azt is, hogy a rendszer a minőségbiztosítás, valamint a népegészségügyi program hatékony motorjaként is működtethető. Az előadásból kiderült, hogy a rendszer mind a medikális, mind pedig a non-medikális oldal igényeit képes kiszolgálni. Kincses doktor a tőle megszokott, kiválóan szerkesztett ábrákkal támasztotta alá mondanivalóját.
Őt dr. Erös András főigazgató helyettes rövid expozéja követte, mely szorosan kapcsolódott az előző előadáshoz, mivel az egységes rendszer egy szeletével, a megvalósulás küszöbén álló Egységes Alapellátási Információ Rendszerrel foglalkozott. A rendszer az Országos Intézet által kitalált Szakfelügyelői piramison keresztül lenne képes a napi adatok gyűjtésére, amely a validitás mellett hosszú távon képes lehet majd kiváltani a papír alapú jelentési formákat.
Az előadásokat követően több hozzászólás foglalkozott a háziorvosok számítógépes felszereltségével. Ennek kapcsán dr. Komáromi Zoltán a MOK alelnöke, egy egyszerű diagnosztikai programmal ismertette meg a hallgatóságot, melynek segítségével percek alatt felmérhető a praxisokban használt számítógépek hardver és szoftver tulajdonsága. Balogh főigazgató úr a hozzászólásokra adott válaszai között tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Országos Intézet megvásárolta a háziorvosok részére a Segédlet a Gyógyszerkészítmények rendeléséhez és kiadásához (2003/1.) című kiadványt, mely így minden kollégához eljutott.
A jó hangulatban lezajlott értekezlet az év második felében folytatódik majd.
Az Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program megvalósítása érdekében az OALI által megindított kardiovaszkuláris rizikóbecslés vizsgálat gyakorlati tájékoztatója a következő fontos napirend pont. A hatékonyság jegyében a konferencia másnapján két témát fejtettek ki a szakértők: a racionális gyógyszerterápia megvalósítása és az alapellátás informatikai rendszerének fejlesztése.
A bevezető után dr. Bujdosó László miniszteri biztos fejtette ki álláspontját a minőségi alapellátás kialakítása érdekében teendő szakfelügyelői feladatokról. Beszédében kifejtette, a minőségelemzéshez és fejlesztéshez adatokra, standardokra és beavatkozásra van szükség. Az adekvát adat felvételhez szükség van a háziorvos információs rendszerének új alapokra helyezésére, amely segítségével az alapellátásban folyó bármely tevékenységről információ nyerhető. Ezt az információt elsősorban a szakfelügyelet használná fel a tevékenységet ellenőrző munkája során. A standardokat a szakfelügyelői kézikönyv jelentené, melynek létrehozása igencsak időszerű. A minőség-ellenőrzés kulcsszereplője tehát a szakfelügyelő. Sajnos jelen helyzete nem pontosan definiált. Véleménye szerint státuszát három vezérfonal mentén kell meghatározni: feladat, struktúra, hatáskör. Munkájuk finanszírozása is rendezésre vár.
Számos kérdésben pontosításra van szükség: mi a szakfelügyelő feladata, milyen jogosítványai vannak? Azonos legyen – e a személye az audittal, tanúsíthat-e?
Struktúra: Létre kell hozni egy egységes szakmai módszertani intézetet. Megvalósítható kiindulási alapnak látszik, hogy az ÁNTSZ adja a szakfelügyelet eszköz részét (szakfelügyelők kinevezése, megbízása, finanszírozása), az OALI szakmai tartalommal tölti meg. Ennek eszköze a Szakfelügyelői Kézikönyv, amelyet a módszertani levelek alapján kell kialakítani és az ellenőrzésre adaptálni.
Megválaszolandó kérdés továbbá, hogy mire terjedhet ki a szakfelügyelő hatásköre: csak ellenőrizhet, vagy intézkedhet is?
A szakfelügyeletről, illetve törvényi szabályzásáról a későbbiekben dr. Csaba Károly fővárosi tisztifőorvos helyettes számolt be.
A Népegészségügyi program megvalósításainak nehézségeiről dr. Jávor András programigazgató beszélt. Ma az alapellátás struktúrája, a rendelők felszereltsége, az informatikai háttér nem teszi lehetővé, hogy a program kihívásainak hatékonyan megfeleljen. Hiányzik az alapellátás különböző képviselői részéről az együttgondolkodás, a funkciók összhangba hozásának képessége. Itt többek között a házi gyermekorvosok, védőnők , valamint az iskolaorvosok hatásköreinek összemosódását hozta fel példaként. Nincs kommunikáció a védőnői szolgálat és házi gyermekorvos, valamint kórházi orvos és háziorvos között. Még mindig nem indult el a prevenciós nővérek képzése, pedig munkájukkal nagy effektivitással lehetne ezeket a nem teljes orvost igénylő feladatokat végezni. A háziorvos betegirányító szerepe nem a kellő mértékben érvényesül. Számos olyan népegészségügyi szűrővizsgálat van, melybe nincs bevonva a háziorvos. Ezek ugyan többé-kevésbé jól működnek, de a beteg és a lelet elkerüli orvosát.
Délután elsőnek dr. Géher Pál főorvos, egyetemi docens tartott érdekes beszámolót arról, hogy a készülő Szakfelügyelői Kézikönyvnek, amely az Országos Alapellátási Intézet gondozásában jelenik majd meg, milyen elveket kell követnie.
Dr. Csaba Károly fővárosi tisztifőorvos helyettes bemutatta azokat a jogszabályokat, melyek szólnak az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményeiről, az ÁNTSZ-ről, a háziorvosi tevékenységről. Ezek leírják, hogy az ellátás során érvényesülnie kell a szakmai szabályokban, irányelvekben, módszertani útmutatókban megfogalmazottaknak.
Dr. Füredi Gyula összefoglalójában kiemelte a szakfelügyeleti piramis jelentőségét, amelyet a praxisregiszter projekt megvalósításán keresztül próbálja az Intézet tesztelni. Eddig még csak a praxisok nem egészen 2/3-áról érkezett be adat, ezen a szakfelügyelő kollégák nagyobb operativitásával lehetne javítani.
Ezt követte dr. Balogh Sándor főigazgató és dr. Papp Renáta ismertetése a Framingham pontrendszer alapján elkészített, a lakosság kardiovaszkuláris rizikó tényezőit feltérképező programról. A vizsgálat célja az elsődleges és másodlagos prevenció szükségletek meghatározása, a különböző akciók kiindulási pontjainak meghatározása a későbbi összehasonlítás érdekében. Ez a program a szakfelügyelőkön keresztül jut majd el a háziorvos kollégákhoz. A számítógépes adatlap használatát dr. Hintalan Ádám mutatta be. Terveink szerint a vizsgálatba a lakosság 1 százalékát, azaz 100 000 embert vonunk be.
Szombaton reggel dr. Pusztai Erzsébet elnök asszony számolt be az általa vezetett gyógyszer-racionalizálási bizottság eddigi munkájáról. Az előadás során számos érdekes ábrát láthattunk, melyek az EU tagállamok, valamint hazánk viszonyát szemléltették – az egészségügyi ellátás, gyógyszerfelírás, GDP-ből való részesedés – a számok tükrében. Elhangzott, hogy a minőségbiztosítási elvek bevezetése és az ösztönzés már 2004-től beépülhet a rendszerbe.
Néhány kiragadott gondolat az előadásból
Takarékoskodni lehetne a gyógyszerköltséggel mert:
· nem mindig indokolt a felírt gyógyszer
· gyakran szükségtelenül a drágább gyógyszereket írják fel a betegeknek
· gyakori a polipragmázia mind az orvos, mind a beteg részéről (több tünetre kap gyógyszert, ill. több orvoshoz megy el a beteg ugyanazzal a betegséggel)
· előfordul tudatos visszaélés (üzletelés)
Az előadást követően dr. Kincses Gyula a MEDINFO főigazgatója gondolatébresztő prezentációja következett. Ő az Egységes Ágazati Információ Rendszer bevezetésének szükségességét emelte ki. Ennek kapcsán a már megindult kezdeményezésekről és eredményekről számolt be. Elmondta azt is, hogy a rendszer a minőségbiztosítás, valamint a népegészségügyi program hatékony motorjaként is működtethető. Az előadásból kiderült, hogy a rendszer mind a medikális, mind pedig a non-medikális oldal igényeit képes kiszolgálni. Kincses doktor a tőle megszokott, kiválóan szerkesztett ábrákkal támasztotta alá mondanivalóját.
Őt dr. Erös András főigazgató helyettes rövid expozéja követte, mely szorosan kapcsolódott az előző előadáshoz, mivel az egységes rendszer egy szeletével, a megvalósulás küszöbén álló Egységes Alapellátási Információ Rendszerrel foglalkozott. A rendszer az Országos Intézet által kitalált Szakfelügyelői piramison keresztül lenne képes a napi adatok gyűjtésére, amely a validitás mellett hosszú távon képes lehet majd kiváltani a papír alapú jelentési formákat.
Az előadásokat követően több hozzászólás foglalkozott a háziorvosok számítógépes felszereltségével. Ennek kapcsán dr. Komáromi Zoltán a MOK alelnöke, egy egyszerű diagnosztikai programmal ismertette meg a hallgatóságot, melynek segítségével percek alatt felmérhető a praxisokban használt számítógépek hardver és szoftver tulajdonsága. Balogh főigazgató úr a hozzászólásokra adott válaszai között tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Országos Intézet megvásárolta a háziorvosok részére a Segédlet a Gyógyszerkészítmények rendeléséhez és kiadásához (2003/1.) című kiadványt, mely így minden kollégához eljutott.
A jó hangulatban lezajlott értekezlet az év második felében folytatódik majd.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!