Őssejt-transzplantáció myocardialis infarctusban | Weborvos

Őssejtek nemcsak a csontvelőben és a köldökvéna-vérben lelhetők fel. 2001 augusztusában izraeli kutatók párnapos emberi embrióból származó őssejteket izoláltak, majd Petri-csészében e pluripontens sejtek szövettenyésztésével emberi szívizomsejteket állítottak elő.

E cardiomyociták elektromos, biokémiai és morfológiai jellemzői megegyeztek az originális szívizomsejtek e jellemzőivel. E felismerés azt is igazolja, hogy az őssejtek nemcsak haemopoetikus sejtek regenerálására, hanem egyéb irányú differenciálódásra is képesek.

2001 augusztusában Bodo Strauer és mtsai(Heine Egyetem, Düsseldorf) új, átütő klinikai eredményekről számoltak be. Egy 46 éves, akut myocardialis infarctuson átesett férfibetegbe az infarctus negyedik napján saját csontvelői őssejteket reimplantáltak. Extrahálták az őssejteket, in vitro koncentrátumot készítettek belőlük, majd az infarctus által érintett koronáriába fecskendezték. Az őssejtek (vagy az elzárt arteria melletti reziduális flow révén vagy a széli zónák felől) eljutottak a necrosis területére, és ott szívizomsejtekké differenciálódtak. Egyelőre nincs hisztológiai bizonyítéka a leírtaknak, de másként aligha magyarázható a jelentős klinikai javulás.

A 10. héten ugyanis egyharmadával csökkent az infarctus nagysága, és javult a bal kamra funkciója, kontraktilitása. A későbbiekben ugyanez a munkacsoport további sikeres csontvelői őssejt-transzplantációt végzett hat infarctust elszenvedett betegnél. Strauer és mtsai szerint az autológ őssejt alkalmazásával a rejekció és az ezt megelőzni hivatott immunszupresszív terápia elkerülhető. A saját csontvelői őssejtek felhasználása etikai megfontolásoktól is mentes, könnyen hozzáférhető és biztonságos módszer.

Az iniciális humán megfigyelések megváltoztatják azt a korábbi vélekedést, hogy a szívizomsejtek nem képesek regenerációra.

<font size="2">(Forrás:Kardiológus 2002/1-2 42-46)</font>