A légúti vírusok veteránja: az influenza

Amikor 1997 májusában egy influenzában meghalt hongkongi kisfiú vizsgálatakor az addig csak szárnyasokban ismert H5N1-es vírusaltípusra bukkantak az orvosok, indokoltan tört ki a pánik, s azóta sem szűnik a szakértői szorongás,- tudtuk meg dr. Jankovics Istvántól, az OEK influenza laboratóriumának vezetőjétől. A mikrobiológiai folyamat, amely a megbetegedés mögött húzódott nagyon is ismerős volt már az 1918-as világjárványt okozó spanyolnátha idejéből. A madárvírus ugyanis közvetlenül nem tudja megbetegíteni az embert, általában a sertések közvetítésével juthat az emberi szervezetbe a milliókat megbetegítő variáns.

A terjedés mechanizmusának feltárására mintegy évszázadnyit mentek vissza az időben a kutatók, amikor felélesztették a spanyolnátha vírusát: az akkori betegségben Alaszkában és Norvégiában elhunyt emberek maradványait vizsgálva.
A tüdejükből vett vírus géndarabkáit összerakva kimutatták, hogy egy ismert pulykavírus sertéshez adaptálódott fajtája okozta a spanyoljárványt, amelyben többen haltak meg, mint az I. Világháborúban. Az a tény tehát, hogy a sertésinfluenza vírusában ismét madáreredetű genetikai állományt találtak igazolta, hogy újra fennáll a lehetőség a fertőzés átvitelére.
Az ázsiai sertésekből izolált vírusok 0,1 - 0,2 százaléka, viszont az Európában kimutatottaknak már 1 százaléka tartalmazza a madárinfluenza vírus genetikai állományának részleteit, melyeket egyébként már megtaláltak Mexikóban is. Ez azt jelenti, hogy nem biztos, hogy az új világjárvány kiindulópontja ismét Ázsia lesz, de arra mérget vehetünk, hogy a vírus megint “készül valamire".

A légúti vírusok veteránja

 

Az influenza vírus okozta nagyon ragályos, heveny légúti tünetekkel járó betegség már az ősidők óta kísérti az emberiséget. Sok leírás maradt fenn, amelyek egy-egy földrajzi területen tömegesen előforduló, súlyos lefolyású, magas lázzal járó megbetegedésekről tudósítottak, olyan járványokról, melyek amilyen gyorsan kialakultak, olyan gyorsan be is fejeződtek. Az első erről szóló írásos emléket időszámítás előtt 412-ben közölte Hippokratész, az ókor leghíresebb orvosa,- meséli Jankovics doktor.

Két kutató, Webster és Hirsch áttanulmányozta az 1500-as és 1850-es évek között született krónikákat, olyan leírásokat keresve, amelyek légúti betegségekkel kapcsolatos járványokról szóltak. A feltárt iratokból felismert törvényszerűségek szerint a járványok viszonylag gyakran jelentkeztek, de a két járvány közti időben a betegség teljesen eltűnt. Megfigyelték azt is, hogy a tömeges méretű fertőzések nem voltak mindig egyformán súlyosak, de jellemző módon a halálozás a hatvan éven felüliek körében jóval magasabb volt, mint a fiatalok között. Az is kiderült, hogy néhány járvány, - mint az 1791-es és az 1830-as - Ázsiából indult ki és Oroszországon keresztül érte el Európát. Ezek a megfigyelések nagyon hasonlóak ahhoz, ahogyan az elmúlt hatvan évben az influenza járványok lezajlottak, ám a spanyolnátha néven elhíresült, 1918 novembere és 1919 februárja között lezajlott világjárvány minden addigit felülmúlt: 4 hónap alatt 20 millióan haltak meg.

 
Kifaggatott kórokozó

 
Shope 1920 végén már bizonyította, hogy a sertésinfluenza egyik állatról a másikra átvihető. További 13 év telt el addig, amíg az angliai Orvostudományi Kutatóintézet három munkatársának sikerült emberből kitenyésztenie az influenza vírust, mégpedig vadászgörények segítségével, - akik nem fogadták kitörő örömmel, hogy bevonulnak a tudomány történetébe. Ezért a kutatók erős fémszálú kesztyűben dolgoztak egészen addig, amíg rájöttek, hogy a 8-11 napig előkeltetett tyúktojás alkalmas a vírus tenyésztésére.

A további tudományos munka során sikerült igazolni, hogy a spanyolnáthát olyan madárvírus törzs okozta, amely a sertésből került az emberbe, s azt is kimutatták, hogy az először izolált vírus az A-törzsbe tartozik mégpedig a H1N1-es altípusba. 1940-ben tenyésztették ki az első B-törzset, s bár egészen az ötvenes évekig, az elekron mikroszkóp felfedezéséig kellett várni arra, hogy a tudósok először pillanthassák meg az ősi ellenséget, a virológusok úgy hitték, mindent tudnak a kórokozóról, a spanyolnátha járvány nem ismétlődhet meg.

Ezért keltett megdöbbenést 1957-ben, az ázsiai influenza néven a világon végigsöprő járvány, amit az A-vírustörzs új, H2N2-es altípusa okozott. Az egészségügyi világszervezet a kezdeti megrázkódtatás után szorgalmazni kezdte egy világméretű, központosított figyelőszolgálat létrehozását, aminek köszönhetően a vírus újabb, 1968-as próbálkozása már nem érte váratlanul az emberiséget.

A viszonylag jelentős antigén - szerkezeti változást mutató H3N2-es altípusú A-vírus ekkor jelent meg először, és hongkongi vírus néven került be a virológia történetébe.

Ekkor a megbetegedettek 0,1 százalékáig terjedt a halálozási arány: 1968-ban, a hongkongi vírus okozta járványban öt millióan fertőződtek és ötezren haltak meg hazánkban. Hogy nem többen, az kizárólag a hazai influenza vakcina gyártás technológiáját kidolgozó Takátsy Gyula érdeme, - idézi a hőskort Berencsi György doktor. Az Országos Közegészségügyi Intézet éppen akkorra elkészülő influenza laboratóriumában kézzel töltögettük az ampullákat és annyi vakcinát készítettünk a WHO-tól kapott vírustörzsből, hogy mire a fertőzés ideért, már hatszázezren kaphattak védőoltást. Az akkori járványt emlékezetessé tette az is, hogy szokatlan módon már szeptemberben terjedt a fertőzés, ekkor figyelhettük meg “társadalmi méretekben", hogy az oltás akkor is csökkenti a betegség tüneteinek erősségét, ha a fertőzést nem sikerül kivédenie,- teszi hozzá.

Míg a spanyolnátha még körülbelül 50 kilométeres sebességgel terjedt naponta, a hongkongi vírus szinte napok alatt körbejárta a világot. Ezután ismét hosszú csend következett, míg 1977-ben újabb trükköt vetett be a vírus,- veszi át a szót Jankovics doktor -, Kína felől olyan H1N1-es altípusú vírus okozta járvány indult meg a világkörüli útjára, amely pontosan megegyezett az 1950-ben kitenyésztett törzzsel. Ma sincsen válasz arra, vajon hol volt 37 évig ez a vírus és hogyan tudott visszatérni.

 
Azóta ismét csend van, apró kis járványok tartják éberen a kutatókat, s bár a tudományos munka nem szünetel, még mindig nem sikerült tisztázni a lényeget: a sok apró módosulás évtizedei után honnan, mitől és hogyan támadnak a nagy eltéréseket mutató, világjárványt okozó változatok?

 
Hétköznapi védekezés

Míg a tudósok a nagy kérdésekre keresik a választ, a közegészségügy és járványtan szakemberei a már ismert válaszokat és az idén is egymillió háromszázezer adag térítésmentes vakcinát igyekeznek eljuttatni a lakossághoz. Bár az ma már köztudott, hogy a tömegeket érintő, menetrend szerinti visszatérő influenza fertőzés bizonyos esetekben nagyon súlyos, akár halálos szövődményekkel is járhat s kivédésére ma is az egyik legolcsóbb és legmegbízhatóbb módszer a védőoltás, az elmúlt télen még az ingyen felajánlott oltásból is maradt. Számos felmérés bizonyította, hogy a járványszezon alatt fokozott veszélynek kitett háziorvosok, maguknak sem kérik a vakcinát, pedig az egészségügyi dolgozók potenciális fertőzésforrásként is veszélyt jelenthetnek.

Amint megjelennek az első hírek az influenzáról, úgy lángol fel az évenként visszatérő vita arról, vajon kinek kell és kinek nem szükséges kérnie a védőoltást. A fiatal, épp immunrendszerűek közül azoknak érdemes megelőzniük a betegséget, akik munkájukban nélkülözhetetlennek érzik magukat, akik életvitelében az egy hétig tartó magas lázzal járó betegség komoly zavart okoz. Ugyancsak ajánlott az oltás azoknak, akik zárt közösségben élnek és dolgoznak vagy munkájukon keresztül sok, akár már beteg emberrel kénytelenek kapcsolatba kerülni. Az oltás optimális ideje a november közepe- vége, mert ilyenkor még van idő az immunitás kialakulására, de már közelít a fertőzés, így a szezon végéig kitart a cirka félévre szóló védőhatás.

Mégis, sokan kérdezik, érdemes-e a járvány közepén oltani? A szakemberek szerint igen, mert a vakcina akkor is csökkenti a tünetek súlyosságát, a szövődmények kialakulásának veszélyét, ha mégsem sikerült elkerülnünk a betegséget. Az utóbbi napokban megjelent riasztó cikkek ellenére a virológusok hangsúlyozzák, hogy bár az influenza betegség képes agyvelőgyulladásos szövődményt létrehozni, az elölt vírust tartalmazó vakcina nem, ezért nem igaz, hogy a védőoltás maga jár ilyen veszéllyel vagy felerősíti a súlyos következmények esélyét.

Tudja-e hogy...
...az influenza vírus műanyag és fémfelületeken 24-48 óráig, ruhaneműn, zsebkendőn több mint 12 óráig képes életben maradni...
... a fertőzés létrejöttéhez sokkal kevesebb kórokozó is elegendő, mint például a baktériumok esetében...
... a fertőzött személy már a tünetek megjelenése előtti napon fertőzőképes és ezt a tulajdonságát megőrzi a betegség kialakulását követő negyedik napig...
... a vírus apró cseppecskékben sokáig fertőzőképes marad, ha a levegő relatív nedvességtartalma alacsony, és a hőmérséklet plusz 1 - 8 fok között van...
...a kézmosás akár 50 százalékal is csökkenti a fertőzés esélyét...
... a világjárványokért egyedül felelős A-vírustörzs három évente, a B-vírustörzs 10 évente okoz járványokat, míg a legkevésbé változékony C-vírustörzs a kisebb házi járványokért és szórványos esetekért okolható...


Vigyázat! Fertőzésveszély!

Az idén összesen egymillió háromszázezren kaphatnak abból a térítésmentes influenza-vakcinából, amelyet a betegséggel fenyegetett, úgynevezett rizikócsoportok és az egészségügyi dolgozók számára különítenek el. Az oltást novembertől a háziorvosnak kell felajánlania:

... a 60 éven felülieknek,
... a szociális otthonban, kollégiumokban, gyermekvédelmi intézetekben élőknek vagy tartósan kórházban ápoltaknak,
... az idült szív-, keringési-, légzőszervi és anyagcsere-betegségben szenvedőknek,
... a tartós szalicilát kezelésben részesülő gyermekeknek,
... az egészségügyi és szociális intézményekben, a közlekedésben, a rendészeti - védelmi területen és az oktatásban dolgozóknak.

Mikor van járvány?

Rossznyelvek szerint hivatalosan akkor van járvány, ha a közegészségügyi illetékes rokonságában is felüti fejét a kór. Legalább is ezzel magyarázzák a cinikusak, hogy a zsúfolt rendelőfolyosók ellenére minden évben hetekig makacsul cáfolják a járvány hírét. Az Egyesült Államokban akkor jelentenek járványt, ha tízezer lakosra már hetven légúti megbetegedést regisztrálnak, míg hazánkban akkor válik hivatalossá, amikor egyik hétről a másikra megduplázódik az influenza-szerű tünetekkel az orvosnál jelentkezők száma. A lokális gócokból induló fertőzés egy darabig úgy viselkedik, mint a meteorológiai előrejelzés: bár esőt ígérnek, mégsem zuhog az egész országban egyszerre. Előbb csak egy-két megyében észlelnek megbetegedéseket, majd ez átterjed egész országrészekre s ha nincs szerencsénk, akkor országos méretűvé válik.

Országos Influenzajárványok Magyarországon
1983: 1 176000 beteg, 407 halott
1986: 1 391000 beteg, 610 halott
1988/89: 650 000 beteg, 100 halott
1992: 560 000 beteg, 103 halott
1993: 973 000 beteg, 48 halott
1994: 440 000 beteg, 51 halott
1996: 480 000 beteg, 107 halott

(forrás: OKI-KSH)