• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Végképpen lejárt a hűtőfürdő ideje?

tesztoldal Forrás: Weborvos Szerző:

Új nézetek, szülői tanácsok és szakmai kezelési protokoll a gyermekkori láz csillapításában.

Bár az elmúlt években változott a szakma szemlélete a gyermekkori lázcsillapítás teendőiről, a gyerekszobák mélyén a szülők vélhetőleg évtizedes beidegződések szerint járnak el ijedtükben, amikor gyermeküknek felszökik a láza. Az sem cáfolható tapasztalat, hogy ezügyben a gyerekorvosok, védőnők is eltérő tanácsokat adhatnak, tapasztalataik, meggyőződésük szerint.

Az utóbbi évek gyógyszerellenes hangulatában, illetve a túl könnyen (recept nélkül) elérhető, agyonreklámozott készítmények özönében a szülői gyakorlat mindkét véglete megtalálható, egyesek jobban favorizálják a fizikai lázcsökkentés módozatait, amit a másik tábor már régen túlhaladottnak, kifejezetten károsnak tart, és akkor is gyógyszerért nyúl, amikor még nem kellene. És akkor még nem szóltunk az internetes keresők kidobta cikkek garmadájáról, melyekben éppen így, egymásnak ellenmondó, elavult és korszerűbb nézetek sorolódnak oldalak százain, szerencse kérdése, éppen melyiket nyitjuk meg, s melyiknek hiszünk.

- A lázat a múltban veszélyes tünetnek tartották mind a betegek, mind az orvostudomány. A fertőzések eredményes kezelésével és megelőzésével a láz mára Európában és a gazdaságilag fejlett országokban többnyire enyhe lefolyású vírusfertőzések kísérő tünete – mondja dr. Szíjjártó László gyermekgyógyász-gyermekpulmonológus, aki régóta "harcol" a lázcsillapítás régi beidegződései ellen. Mint publikációiban írja, az elmúlt évtizedek kutatásai bizonyították a láz egyértelműen hasznos szerepét a fertőzéssel szembeni harcban. Eddig nem jelent meg olyan orvosi közlemény, mely a gyermekkori fertőzéseket kísérő gyakran magas láz káros vagy veszélyes voltát igazolná.

Ezzel szemben tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy lázcsillapítók adásával nem lehet megelőzni a kisgyermekeknél gyakran előforduló lázgörcsöt. Ma már lázgörcs esetén sem adnak lázcsillapítókat és egyáltalán nem javasolják a lázgörcsös gyermek hűtését fizikai módszerekkel.

A világ azon országaiban (Kanada, Hollandia), ahol az orvosok igyekeznek tudományosan igazolt tényekre alapozni a mindennapi gyógyítás gyakorlatát már évtizedek óta felhagytak a láztól való indokolatlan, de hosszú hagyományokkal rendelkező félelmektől vezérelt agresszív lázcsillapítási gyakorlattal. A szülők legnagyobb félelmével, a lázgörccsel kapcsolatban a doktor úgy vélekedik, bár ma sem tudjuk pontosan mi a lázgörcs oka, azt viszont már biztosan tudjuk, hogy a lázgörcs (lázzal együtt jelentkező hosszabb rövidebb ideig tartó eszméletvesztés gyakran izomrángásokkal), bár nagyon riasztó, de egyáltalán nem veszélyes és lázcsillapítók adásával vagy a test hűtésével nem szüntethető és nem is előzhető meg. Ezért ma már a 3-5 percnél hosszabb lázgörcs kezelésére csak görcsoldót (diazepam) javasolnak, lázcsillapítót vagy fizikai hűtést nem. A legtöbbször a görcs magától elmúlik pár perc alatt.

Ami tehát az alapkérdést illeti, - kell-e minden esetben csillapítani a gyerek lázát? – Szíjjártó doktor határozott nemmel felel. Szerinte ne alkalmazzunk automatikusan gyógyszert és pláne ne hűtőfürdőt vagy vizesborogatást, vagy bármely más eljárást, amit gyermekünk kellemetlennek esetleg rettenetesnek találhat. Ma már a lázas gyermek felébresztését és fizikai hűtését értelmetlen kínzásnak tartjuk – mondja.

Három hónaposnál idősebb gyermeknek adhatunk lázcsillapító orvosságot, ha rosszul érzi magát vagy fájdalma van. Ilyen esetben nagyon ügyelni kell a helyes adagolásra! Ha a láz mégsem csökken, az nem jelenti azt, hogy a gyermek súlyos beteg és nem szükséges azonnal orvoshoz vinni. Viszont nagyon fontos előre tájékozódni, milyen panaszok, tünetek esetén kell a rendelőt felkeresni vagy orvosi tanácsot kérni.

- Próbáljuk meg a betegséget gyermekünk számára elviselhetőbbé tenni és ügyeljünk, hogy időben észrevegyük, ha gyermekünk súlyos betegség tüneteit mutatja – figyelmeztet Szíjjártó doktor. Adjunk neki gyakrabban inni. Ne erőltessük az evést. Hagyjuk, hogy a számára legkellemesebb helyet és helyzetet megtalálja. Ne erőltessük ágyba, ne öltöztessük fel vastag ruhákba, ne takarjuk be meleg paplanokkal, amik a hőleadást gátolhatják. Adjunk rá könnyű, laza ruhát és szellőztessünk a szobájában. De ha fázik, átmenetileg takarjuk be melegen. Mindenképpen fordítsunk rá több figyelmet, szeretetet gondoskodást – teszi hozzá.

Azoknak a szülőknek, akik inkább tartják magukat a hivatalos verzióhoz, útmutatóul az Országos Gyermekegészségügyi Intézet módszertani levele ajánlható.

A szakembereknek szóló új kezelési protokoll pedig (melyet a Csecsemő és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium készített) nemrégen jelent meg és 2013 végéig hatályos.