• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

2019-ben is folytatódnak a Prima Medica Szakmai Napok

Címoldal 2019.01.24 Forrás: Weborvos
2019-ben is folytatódnak a Prima Medica Szakmai Napok

A továbbképzések sorát a Diagnosztikai robbanás az allergológiában című rendezvénnyel nyitotta meg a szervező.

A tavalyi évben indított akkreditált szakmai továbbképzések sorát idén elsőként január 19-én, a Diagnosztikai robbanás az allergológiában című rendezvénnyel nyitotta meg a szervező Prima Medica Egészségközpontok. Az érdeklődők az egészséghálózat ez évben 15 éves fennállását ünneplő tagja, a Budai Allergiaközpont szakembereinek előadásaiból értesülhettek az allergológiai kórképek diagnosztizálásával kapcsolatos aktualitásokról.


Molekuláris diagnosztika - rejtett összefüggések napfényre kerülése
Dr. habil. Réthy Lajos PhD gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus előadásában a molekuláris allergia vizsgálatokról tartott összefoglalót. Elmondta, hogy immunterápiás kezelés előtt a vizsgálat elvégzése segíthet megállapítani a terápia várható hatékonyságát. Beszélt arról, hogy poratka allergia esetén mely komponensek értékei utalnak arra, hogy a betegnél magasabb az asztma kialakulásának kockázata. Ennek kapcsán kiemelte az immunterápia prevenciós szerepét, az allergiás betegeknél megjelenő asztma tekintetében. Megemlítette, hogy bizonyos komponensekre adott pozitív eredmény az ételallergiás gyerekeknél tájékozódást adhat arról, hogy a gyermek kinőheti-e az allergiát, illetve mennyire kell súlyos reakciókra számítania – fogyaszthat-e például olyan élelmiszereket, amelyek az adott allergént nyomokban tartalmazzák. Kiemelte a molekuláris allergia vizsgálatok szerepét a fizikai terhelésre jelentkező anafilaxiás reakció kivizsgálásában. Elsősorban az ismeretlen eredetű anafilaxiás reakció és a keresztallergiák kivizsgálása kapcsán hangsúlyozta a multiplex allergiatesztek előnyeit. A tesztek pozitívumaként emelte ki, hogy relatíve kis mennyiségű vérből sok allergén és komponensei vizsgálható egy időben.


Új szempontok a glutén által kiváltott betegségek diagnózisában és kezelésében
Dr. Polgár Marianne PhD gyermekgyógyász, gasztroenterológus a gluténnal összefüggő problémák kapcsán megemlítette a búzafajták változásait és a búzafogyasztás mértékének jelentős emelkedését is az elmúlt évtizedek során.  Beszélt a „6 food elimination” alkalmazásáról a nyelőcsőgyulladás kezelésében, az omega-5-gliadin szerepéről a fizikai terhelésre jelentkező anafilaxiás sokk esetében. Az életveszélyes allergiás reakció kapcsán kiemelte, hogy teljesen felesleges a kalcium adása ilyen helyzetekben, ám a létfontosságú epinephrine injekció mellett hangsúlyozta a kortikoszteroidok szerepét is, az anafilaxiás tünetek második hullámának kivédésében. A táplálékintoleranciák kapcsán beszélt a leaky gut jelenségről, arról, hogy a bélnyálkahártya milyen körülmények hatására válhat áteresztővé és milyen szerepet játszik ez a tünetek megjelenésében. Hangsúlyozta a szerteágazó panaszokkal érkező betegek esetében a részletes – és sok esetben hosszadalmas – kivizsgálás jelentőségét az életveszélyes állapotok kiszűrésében, majd a jövőre nézve várható előrelépésként, előadásának zárásaként említést tett a Budai Allergiaközpontban folyamatban lévő kutatási projektről is, melynek célja a nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) új diagnosztikus módszerének kidolgozása.

 

In vivo terhelések szerepe a diagnosztikában
Prof. Dr. Nékám Kristóf
allergológus és klinikai immunológus az allergia kivizsgálásának lépéseit ismertette. Előadásában megemlítette, hogy habár a betegek sok esetben felkészülten, számos háttérinformáció birtokában, diagnózissal vagy konkrét vizsgálat igénnyel érkeznek, a kivizsgálás első és legfontosabb lépése a részletes anamnézis felvétele. Ennek során ki kell térni a beteg otthoni, munkahelyi környezetére, táplálkozási, sportolási és egyéb életviteli szokásaira, pszichoszociális környezetére és az egyéni sajátosságokra is. Az allergia okainak felderítését hangsúlyozandó, ismertette egy korábbi hollandiai vizsgálat eredményeit, melyből egyértelműen kiderült, kivizsgálás nélkül sokkal többen vélték magukat ételallergiásnak, mint amennyi esetben azt a vizsgálatok igazolták. Kiemelte, hogy csak szubjektív panaszok alapján nem szabad szigorú diétát kezdeni senkinek sem, illetve beszélt a kivizsgálás nehézségeiről is: az álnegatív és az álpozitív eredmények lehetséges okairól.


A diagnosztika jelentősége az allergén immunterápiában. Indikáció, utánkövetés
Dr. Balogh Katalin
allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész is egyértelműen az allergia sikeres kezelésének zálogaként említette előadásában a beteg alapos kikérdezését és vizsgálatát. A tipikus tünetek fennállásának és a pozitív allergiateszt együttes meglétének fontosságára kitért az allergén immunterápiás kezelések kapcsán is. Egy 2002-es felmérés szerint a betegek 90%-a poliszenzitizált, esetükben fontos a valódi allergiát a keresztreakcióktól elkülöníteni, a megfelelő allergént kiválasztani és csak arra kezdeni kezelést, ami a panaszait okozza. A sikeres kezelés kapcsán hangsúlyozta a betegedukáció és a betegkövetés fontosságát is. Előadásából megtudtuk, hogy rovarméreg allergia kezelésénél az allergén immunterápia szubkután formája kórházi hátteret igényel, légúti allergia esetében otthon végezhető. A kezelések többségét hazánkban a főváros és a Dunántúl területén végzik, gyermekeknél 5 éves kor felett alkalmazható, fennálló vagy tervezett várandósság azonban megkezdése ellenjavalt.


Labordiagnosztika - kihívások és korlátok
Dr. Király Viktória labororvos hangsúlyozta, hogy a labortesztek ismerete fontos a leletek korrekt kiértékeléséhez. Előadásában röviden összefoglalta az IgE felfedezésévél és mérésével kapcsolatos főbb tudnivalókat és beszélt a nehézségekről: a standardizációról és a minőségbiztosításról is. Hangsúlyozta, hogy a pozitív lelet nem jelent egyértelműen allergiát, csak szenzitizációt, az IgE jelenlétét mutatja. Felhívta a figyelmet az álnegatív eredmények körültekintő kiértékelésére is, melyet akár immunszupresszív készítmények vagy szteroidok szedése is okozhat, vagy az, ha a beteg kerüli az allergént – például diétázik ételallergia kivizsgálás előtt. Ennek kapcsán megemlítette a molekuláris allergia diagnosztika szerepét, például az ételallergia súlyosságának meghatározásában, a poliszenzitizált betegek kivizsgálásában és pollen/ételallergia együttes fennállása kapcsán. A multiplex allergiatesztek ismertetése során képet kaphattunk az ISAC, FABER és ALEX tesztekről.


A diagnosztika szerepe az alsó légúti allergiás kórképek kivizsgálásában és a kezelés követésében
Dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus előadását az allergiás és a nem allergiás asztma közti különbségekkel kezdte, majd az asztma diagnosztika kapcsán elsőként a betegség korai felismerésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A kivizsgálás lépéseinek ismertetése után a differenciáldiagnózisról beszélt: az asztma elkülönítése a COPD és egyéb, nem pulmonális eredetű – GERD, szívelégtelenség és gyógyszer indukált krónikus köhögés - betegségektől. A kezelésben hangsúlyozta a gyógyszeres terápia mellett a kiváltó tényezők kiküszöbölését, az asztma lépcsős kezelése kapcsán pedig a rendszeres kontroll szerepét. Kiemelten fontosnak érzi a betegedukációt, a szteroid-fóbia áttörését, a várandós asztmások megfelelő ellátását. Előadásának végén felhívta a figyelmet az utóbbi években megjelent olyan újabb kórformákra, mint a párásító-, uszoda-, vagy pezsgőfürdő tüdő.

Bővebb információ: http://primamedica.hu/szakmai-napok