Kiságyba a csecsemőket!

Gyakorló vagy korábbi kisgyerekes szülők jól tudják: mindenki hamarabb visszaalszik éjjel, ha az ágyba, maguk mellé veszik a síró vagy éppen megnyugtatott csecsemőt. Ám életet menthet, aki vállalja a kényelmetlenséget. Amerikai adatok szerint az elmúlt húsz évben az ötszörösére emelkedett a véletlen, fulladásos csecsemőhalál az ágyban. A The Washington Post címlapján ismertetett kutatás, amelyet részletesen a Pediatrics gyermekorvosi folyóirat februári száma közöl, arra figyelmeztet: az ágyba vett, vagy az éjjeli szoptatás után egyszerűen ottfelejtett csecsemőt a szülő agyonnyomhatja, de párna, nyaka köré tekeredett takaró, valamint az is fulladásos halált okozhat, ha a matrac és a fal közé szorul. Az ilyen esetek szaporodása szembetűnő, de előfordulásuk továbbra is ritka: 100 ezer élve születésre vetítve 12,5. „Óriási a növekedés az ilyen halálokokban. A nyilvánosság számára az az üzenet: a véletlen fulladás potenciálisan megelőzhető, ha biztonságos alvási környezetet biztosítanak a babáknak" - állítja Carrie K. Shapiro-Mendoza, az atlantai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központtól. A legkisebbeknél ettől eltekintve is a fulladás a leggyakoribb halálok, ám ez általában azzal függ össze: a szájukba vesznek, és lenyelnek valamit, ami megakad a torkukon. Korábban a SIDS, a hirtelen csecsemőhalál-szindróma gyakoriságát a felére csökkentette Amerikában egy országos kampány, amely a háton altatást népszerűsítette. A mostani adatok fényében a „kiságykampány" lehet a soron, miután egy hat évvel ezelőtti felmérés megállapította: 1993 és 2000 között több mint kétszeresére nőtt a kisgyerekükkel alvó szülők száma. Vannak, akik úgy vélik: ez erősíti az anya-gyerek kapcsolatot, és a csecsemő is nyugodtabb éjszaka. Ám szakemberek szerint sokan nem ilyen kényelmi, hanem anyagi okokból alszanak egy ágyban a csecsemővel. Az afroamerikai családokban például több mint háromszoros a véletlen fulladás gyakorisága a fehérekhez képest. (Népszabadság, 2009. január 28., 15. oldal)