• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

    • Ismét végeznek egynapos beavatkozásokat Szentesen

      Ismét végeznek egynapos beavatkozásokat Szentesen

Összetett hátterű alvászavar: az inszomnia mögött számos ok húzódhat

Címoldal 2023.09.21 Forrás: (X)
Összetett hátterű alvászavar: az inszomnia mögött számos ok húzódhat

Az inszomnia összetett alvászavar, okai és tünetei sokrétűek. A betegség megfelelő diagnosztizálásához és kezeléséhez szakember segítségére lehet szükség.

Az inszomnia vagy álmatlanság a leggyakoribb alvászavarok közé tartozik, legfontosabb jellemzője az alvás minőségének vagy mennyiségének zavara, amely rendszeresen jelentkezik, és nehézségeket okoz az elalvásban vagy az alvás fenntartásában. Megjelenését számos tényező okozhatja és komolyan befolyásolhatja az egyén életminőségét és mindennapi teljesítményét.

Az inszomnia különböző típusokban jelentkezhet. Lehet átmeneti, amikor csak rövid ideig tart, például stresszhelyzetek vagy időzónaváltás miatt. Krónikus inszomnia esetén az alvászavar legalább három hónapig fennáll, és hosszabb távon befolyásolja az érintett személy életét. Ezen kívül eltérő formáival találkozhatunk: lehet, hogy az elalvás nehéz, lehet, hogy a beteg folyamatosan megébred éjszaka, vagy a korai ébredés is gyakran előfordul. Ez megnehezíti a betegség diagnózisát és hatékony kezelését is, hiszen a különböző típusoknál más-más megközelítésekre van szükség.

Mitől alakulhat ki inszomniánk?

Az inszomnia összetettségét növeli, hogy többféle tényező is hozzájárulhat a kialakulásához. Ez az alvászavar gyakran kapcsolódik pszichológiai tényezőkhöz, például a szorongáshoz, a stresszhez vagy a depresszióhoz. Az érzelmi állapot és az alvásminőség közötti kölcsönhatás bonyolult, így az inszomnia gyakran komplex mentális problémák eredményeként jelentkezik. Emellett az életmódbeli szokások és a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak az inszomnia kialakulásában: a nem megfelelő étkezés, a túlzott koffein vagy alkoholfogyasztás, a testmozgás hiánya, és az alvásra nem kedvező környezeti tényezők mind hozzájárulhatnak a kialakulásához.

Este a digitális eszközök használata mindenképpen rontja annak az esélyeit, hogy az alvásunk aztán pihentető és zavartalan lesz. De hasonlóan könnyen és gyakran járul hozzá az inszomnia jelentkezéséhez az emberekbe folyamatosan betáplált stresszfaktorok és a teljesítménykényszer.

Szomnológusként azt kell felmérnünk, hogy milyen panaszai vannak a betegnek, illetve van-e ismert társbetegsége. A kivizsgálás során az anamnézis felvételt követően szükség lehet diagnosztikus poliszomnográfiás vizsgálatra, amely során megnézzük, hogy a panaszok nem-e alvásfragmentáció részjelenségeként jelentkeznek, ezek közül kiemelkedik az alvási apnoé vagy nyugtalan láb szindróma. Amennyiben alvásfragmentáció nem igazolódik, fontos megvizsgálni, hogy  van-e pszichiátriai, neurológiai, belgyógyászati betegség a hátterében, vagy cirkadiánritmus zavar például többműszakos munkarend esetén” – mondja Dr. Nagy Attila, a SomnoCenter Alvászavar Központ alvásszakértője.

Mivel tudunk tenni az inszomnia jelentkezése ellen?

Napközben fárasszuk le magunkat minél jobban, fizikailag és mentálisan is, és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy kerüljük a digitális eszközök használatát – ez ugyanis egyszerűen nem engedi az agyunknak, hogy kikapcsoljon, nyugodt állapotba kerüljön. Ahogy az egészségünket érintő más területeknél, az alvásunk esetén is tudatosnak kell lennünk, hogy megelőzzük az olyan alvászavarok kialakulását, mint az inszomnia” – folytatja Dr. Nagy Attila.

Fontos kialakítani egy szabályos alvási rutint, amely magában foglalja az azonos időpontban történő lefekvést és felkelést minden nap. Alvási környezetünk is kulcsfontosságú; a hűvös, csendes és sötét szoba elősegíti az alvást. Kerüljük a koffeint és az alkoholt, különösen este, mivel ezek zavarhatják az alvást. A stressz és szorongás csökkentése szintén fontos, mivel ezek negatívan befolyásolhatják az alvás minőségét. A rendszeres testmozgás és az alvássegítő technikák, mint a relaxáció és meditáció, is segíthetnek az inszomnia elleni harcban.

Az inszomnia tehát egy összetett alvászavar, melynek okai és tünetei sokrétűek. A betegség megfelelő diagnosztizálásához és kezeléséhez szakember segítségére lehet szükség, aki figyelembe veszi az egyéni jellemzőket és körülményeket. A megfelelő terápia és életmódbeli változtatások azonban segíthetnek enyhíteni az inszomnia tüneteit és javítani az érintett személy alvásminőségét és életminőségét.