Mennyire gyakori a betegség?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a gyomor-bél rendszer funkcionális rendellenesség, amelyet hasi fájdalom, kellemetlenség érzés, diszkomfort, a székürítés zavara (hasmenés, székrekedés, vagy a kettő váltakozása) és/vagy hasi feszülés jellemez és a hátterében részletes vizsgálatokkal sem lehet igazolni szervi, vagy laboratóriumi rendellenességet.

Az IBS a leggyakoribb gasztroenterológiai rendellenesség, a felnőtt lakosság 15-25 %-át érinti. Leggyakrabban a fiatalabb felnőtt korban kezdődik, de gyakori már serdülőkorban, és előfordulása nem ritka idősebb korban sem. A betegséget civilizációs kórképnek tartják.
Orvoshoz panaszaival az IBS betegeknek csupán Œ-e fordul. A többiek látott, vagy tanult módszerekkel kísérli meg a panaszokat uralni.

A nők/férfiak aránya az orvoshoz forduló betegek között átlagosan 3-4:1. Minél súlyosabbak a tünetek, annál magasabb a nők aránya. Enyhébb esetekben a nő: férfi arány 2:1, míg a legsúlyosabbak között 4-5:1.

A tünetek általában a fiatal életkorban kezdődnek, és évtizedekig tartanak. A panaszok állandóak, vagy vissza-visszatérőek. A betegeknek a panaszok az esetek többségében időnként, hullámzóan okoznak kellemetlenséget, kisebb arányban azonban a tünetek súlyosan zavarhatják a az életminőséget, nehezítik a mindennapi életvitelt, a mindennapi létet. Ezek a betegek félnek utazni, eseményeken részt venni, és munkavégzésüket is zavarhatja a betegség. A tartósan, hónapokon, éveken keresztül fennálló vagy visszatérő tünetek aggodalmat, súlyos, esetleg gyógyíthatatlan betegségtől való félelmet eredményezhetnek.

A probléma jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Államokban az irritábilis bél szindrómával kapcsolatos költségek elérik az évi 35 milliárd dollárt. IBS panaszok miatt a betegek 3-4x többször keresik fel az orvost, többet vannak táppénzen és a megélt életminőségük rosszabb, mint a legtöbb szervi betegségben szenvedőé.