Az IBS-nek speciális diétája nincs, de ésszerű étkezéssel az esetek többségében a panaszok jelentősen enyhíthetők. Az étrendi és életmódi tanácsok a súlyosabb esetekben is a kezelés alappillérei. Célszerű a rendszeres étkezés kialakítása. Az irritáló ételek, italok (erős fűszerek, zsiradékok, kávé, alkohol) és a dohányzás mellőzésével a hasi fájdalom, puffadás sokszor megelőzhető/ enyhíthető.
Ebben a beteg csoportban jelentős egyéni különbségek észlelhetők a nehezen tolerálható, tehát panaszt okozó ételekben
Fontos, hogy a beteg figyelje meg, hogy milyen ételek provokálják a panaszait, mert ez segítheti a későbbi étrend kialakítását. A mesterséges édesítőszerek (szorbit, fruktóz), amelyek gyakori alkotórészei a különböző üdítőitaloknak, cukormentes rágóguminak, hasmenést válthatnak ki.
Magyarországon aránylag gyakori (mintegy 10 %) a tejcukor érzékenység, ezért amennyiben a hasmenés, puffadás a fő panasz, fontos ennek tisztázása.
Különösen a szorulásos, de a váltakozó, sőt a hasmenéses csoportban is kedvező lehet a sok növényi rostot tartalmazó étrend. A joghurtba, vagy kefirbe elkevert étkezési korpa vizet köt, hígítja, savanyítja és növeli a béltartalmat, gyorsítja a béltartalom haladását, csökkenti a vastagbélen belüli nyomást, ezáltal a bélfal feszülését.
Naponta 1-2 evőkanál búzakorpát érdemes fogyasztani, szükség esetén napi 4-6 evőkanálig emelve. A hatás több nap után alakul ki, átmenetileg a puffadásos panaszokat fokozhatja. Előfordul, hogy valaki idegenkedik a korpától, vagy nem segít a panaszokon. Ilyenkor érdemes még egyéb rostdús ételt ( pl. müzli) is megpróbálni. A növényi rostokban gazdag diéta fontos a súlyosabb vastagbél betegségek (vastagbél daganat, divertikulózis) megelőzésére is.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a túlzott szigorú étrendi megszorítások, egyoldalú táplálkozáshoz vezethet, amely veszélyeket (hiánybetegségek) rejthet magában.
A rendszeres testmozgás (futás, kerékpározás, úszás, kerti munka stb.) előnyös IBS-ben is.