Átfogó kutatás készült a megváltozott munkaképességű emberek elfogadásáról a munkahelyeken.
Sokan saját élményeiken vagy ismeretségi körükön keresztül ismerik meg, hogy milyen értékékes lehet az együttműködés megváltozott munkaképességű embertársaikkal. Ugyan a társadalmi nyitottság irányukba folyamatosan erősödik, azonban a kutatás rámutatott arra is, hogy a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci elfogadása terén még mindig van tere a fejlődésnek. A reprezentatív felmérést a McDonald’s megbízásából a Kantar Hoffmann kutatócég végezte.
A kutatás eredményei alapján a társadalom általában nagyobb mértékben elfogadja azokat, akiknek a fizikai korlátozottsága jól látható és egyértelmű, mint például a mozgás-, látás- vagy hallássérült embereket, illetve a cukorbetegséggel vagy szív- és érrendszeri problémákkal élőket. Ezzel szemben a kevésbé nyilvánvaló, például pszichoszociális, értelmi vagy neurológiai nehézségekkel küzdő munkavállalók elfogadottsága jóval alacsonyabb. Ennek egyik oka az lehet, hogy ezek a kihívások gyakran rejtve maradnak, ezért bizonyos helyzetekben a viselkedésben megjelenő tünetek váratlannak tűnhetnek. A kutatás szerint éppen ezek az élmények indíthatnak el egy tanulási folyamatot, hiszen a közvetlen megélések hatnak leginkább a vélemények alakulására. Az elemzés a társadalmi attitűdök mellett a vállalati és munkavállalói oldal visszajelzéseit is vizsgálta.
A vizsgálat egyik legbiztatóbb megállapítása, hogy azok a válaszadók, akik már találkoztak megváltozott munkaképességű munkatárssal egy üzletben vagy vendéglátóhelyen, többnyire pozitív élményként emlékeznek vissza, sok esetben kifejezetten jobbnak ítélték meg a kapott kiszolgálást. A megkérdezettek fele örülne annak, ha ilyen munkavállaló szolgálná ki. Ez az eredmény rámutat arra, hogy a személyes találkozások kulcsszerepet játszanak az elfogadás erősítésében. Az első benyomás számít – gyakran hosszú távon is hatással van a gondolkodásra. A tolerancia mértéke szorosan összefügg azzal, hogy valaki milyen mértékben került már kapcsolatba megváltozott munkaképességű emberekkel.
A megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmazó szolgáltató cégek számára kihívást jelenthet, hogy a vendégek könnyebben elfogadják őket háttérfeladatokban – például takarítóként, mosogatóként, rakodóként vagy konyhai dolgozóként –, mint a vendégtérben vagy közvetlenül a vásárlók kiszolgálásában. A felmérésben a válaszadók feltételezett társadalmi attitűdjére is rákérdeztek, ami segített elkerülni a társadalmilag elvárt reakciókat, és árnyaltabb képet adott arról, hogyan is áll jelenleg a megítélés. Ez alapján úgy tűnik, hogy míg sokan személyesen nyitottak és támogatóak, a társadalom egészéről alkotott képünk nem ennyire optimista, és ezen is segíthet, ha minél több pozitív tapasztalat születik. A kutatásban megkérdezett étterem- és területi vezetők szerint a valóságban kevesebb az előítéletes vagy negatív reakció, mint amit a társadalomról általában feltételezünk. A tapasztalataik szerint alig, vagy csak nagyon ritkán fordul elő, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat lekezelő vagy támadó viselkedés érné, azaz a válaszadók összességében kedvezőtlenebb képet alkotnak a magyar társadalom hozzáállásáról, mint amit az étteremvezetők a mindennapi gyakorlatban látnak.
A megváltozott munkaképességű munkatársakkal folytatott fókuszbeszélgetésekből kiderült, hogy számukra nagyon fontos, hogy munkaadójuk hitelesen tudja képviselni ezt a törekvést, sok olyan támogatást nyújtson nekik, amelyek nemcsak lelkileg fontosak, de a mindennapi életük menedzseléséhez is elengedhetetlen. Ilyen például a rugalmas munkaidő-beosztás, amely sokak számára többek között azért nélkülözhetetlen, mert az orvosi vizsgálatok, kontrollok és kezelések gyakran a munkanapok idejére esnek. További előnyt jelent, amennyiben a dolgozók a munkavégzés helyét is rugalmasan választhatják meg, így azok is könnyen találnak a lakóhelyükhöz közeli munkahelyet, akiknek a közlekedés nehézséget okoz, továbbá lelki oldalról fontos számukra a közeg befogadó, nem diszkriminatív, támogató hozzáállása.
Ha érdekel, miért állítják kutatók: a jövőben akár 150 évig is élhetünk, ezt a cikket ajánljuk.