A depresszió fokozza a szívbetegségek kockázatát, a szívbetegség gyakran vezet depresszióhoz, és mindkét kórkép ronthatja a másik kimenetelét.
A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy a depresszió és a szívbetegségek közötti kapcsolat nem csupán elméleti kérdés, hanem napjaink egyik legfontosabb orvosi és társadalmi problémája is.
Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) végre kimondta azt, amit a betegek és a szakemberek már régóta éreznek: a szívünk és a lelkünk (mentális egészségünk) elválaszthatatlanul össze van kapcsolva. Ezt a kijelentést pedig mérföldkőnek nevezhetjük a szív- és érrendszeri betegek ellátásában. „Már évtizedek óta tanulmányozzuk a depresszió és a szív-érrendszeri betegségek közötti összefüggést, és ma már egyértelmű, hogy ezek a kórképek kölcsönösen hatnak egymásra. A pszichiátriai betegek körében a szív- és érrendszeri betegségek felelősek a halálesetek többségéért, és emiatt ezek az emberek átlagosan 6–10 évvel rövidebb ideig élnek.” - hangsúlyozta Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
Tudományos vizsgálatok szerint a depresszió legalább 64 százalékkal növeli a szívbetegség kialakulásának esélyét. A szívbetegséggel élők mintegy ötöde súlyos depresszióval küzd, és ennél is több páciens tapasztal depressziós tüneteket. A depresszióban szenvedők körében gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, szapora pulzus, valamint fokozott gyulladásos aktivitás és vérrögképződés. Ezek a tényezők együttesen felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát, amely a szívinfarktus és a stroke kialakulásának egyik legfontosabb kockázati oka.
Az ESC, egy hatalmas nemzetközi kardiológiai szervezet most szakmai konszenzusra jutott arról, hogy a szívbetegségek és a mentális problémák (például depresszió, szorongás) gyakran járnak kéz a kézben, és kölcsönösen hatnak egymásra. Ez egy hatalmas terület, ami eddig figyelmen kívül maradt. Mivel ez a javaslat egy ilyen súlyú szakmai testülettől érkezik, esélyt ad arra, hogy megváltozzon a szemlélet az egészségügyben. Segít tudatosítani a kezelőorvosok és az ellátók körében, hogy a szív- és érrendszeri problémák kezelése nem lehet teljes a lelki állapot figyelembevétele nélkül. Ez a lépés elősegítheti, hogy a jövőben egyre több intézmény vezessen be integrált megközelítést a klinikai gyakorlatba. Ez azt jelenti, hogy a kardiológiai teamekhez a pszichológusok és mentálhigiénés szakemberek szorosan kapcsolódnak, nem csak alkalmi konzultánsként.
A lelki megterhelés a viselkedésbeli szokásokon keresztül is növeli a kockázatot. A depresszióval küzdők körében gyakoribb a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya, valamint az egészségtelen étrend. „A mentális betegséggel élő páciensek nem szándékosan hanyagolják el egészségüket – hanem éppen a betegségük természete akadályozza őket abban, hogy aktívan részt vegyenek a saját gyógyulásukban” – tette hozzá Gellér professzor.

Az infarktuson vagy szívműtéten átesett betegek jelentős része tapasztal hangulati zavarokat, fásultságot, motivációhiányt, vagy akár súlyos depressziót is. A felépüléshez nélkülözhetetlen pszichés támogatás hiánya rontja a rehabilitáció sikerét. „A depressziós szívbetegeknél a második infarktus kockázata lényegesen magasabb, mint azoknál, akik mentálisan stabilak. Ezért a pszichológiai gondozásnak a kardiológiai ellátás részének kell lennie” – emelte ki az elnök.
A tartós stressz során felszabaduló hormonok és gyulladásos faktorok az erek falát is károsítják. A krónikus stressz és a szervezetben fennálló gyulladás együttesen gyorsítják az érelmeszesedés kialakulását. Ez a folyamat gyakran már fiatal felnőttkorban elkezdődik, és előrehaladása nagymértékben függ az életmódtól és a lelki állapottól. A vitális kimerültség – vagyis az energiahiány, fokozott ingerlékenység és lelki összeomlás érzése – gyakran megfigyelhető a szívinfarktust megelőző időszakban, és akár figyelmeztető jelként is szolgálhat a közelgő szív- és érrendszeri eseményekre.
A tudomány feltételezi, hogy a depresszió és a kardiovaszkuláris betegségek részben közös biológiai mechanizmusokon alapulnak: ilyenek lehetnek az idegrendszeri szabályozás zavarai, a genetikai hajlam vagy a krónikus gyulladás. A pszichiátriai betegek ráadásul rendszerint ritkábban vesznek igénybe orvosi ellátást, és a terápiás együttműködés is nehézkesebb. A depresszió kezelése (pszichoterápiával vagy modern antidepresszánsokkal) a szívbetegek számára is előnyös lehet, bár ezeknek a gyógyszereknek a közvetlen szívvédő hatása még kutatás tárgya, azt viszont már bebizonyították, hogy a mentális állapot javítása kedvezően befolyásolja az életkilátásokat. „A szív és a lélek egészsége nem választható el egymástól. A depresszió felismerése és kezelése nemcsak a mentális jóllét, hanem a szívbetegségek megelőzésének is kulcsa. A test és a lélek harmóniája a hosszú élet egyik feltétele” – foglalja össze gondolatait Prof. Dr. Gellér László.
Az idősebb korosztályban a szorongás és a depresszió különösen gyakori. Gyakran testi tünetek – például fáradtság, alvászavar, étvágytalanság vagy gyomorpanaszok – mögött is lelki okok húzódnak meg. A korai felismerés és a komplex kezelés ezért elengedhetetlen: a kardiológiai gondozás mellett pszichológiai támogatásra is szükség van.
Ha érdekel, milyen atípusos tünetek alapján ismerhető fel az időskori depresszió, ezt a cikket ajánljuk.