• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Magyarországon továbbra is terjed a nyugat-nílusi vírus

Aktuális 2025.09.03
Magyarországon továbbra is terjed a nyugat-nílusi vírus

A nyugat-nílus láznak tulajdonítható emberi fertőzésekről több mint 50 éve számolnak be a világ számos országában. Jelenleg Magyarországon is vannak ezzel a vírussal fertőzött betegek. 

Ötre emelkedett a nyugat-nílus láz (WMN) fertőzötteinek a száma hazánkban. Az első esetet egy 67 éves Pest vármegyei nőnél azonosították, olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 31. heti hazai járványügyi helyzetről szóló tájékoztatójában. Az öt diagnózisból egy beteg külföldön, négy Magyaroszágon kapta el a vírust. 

 A fertőzés útja: szúnyog–madár–szúnyog–ember

A nyugat-nílusi vírus neurológiai betegségeket, és súlyosabb esetben halált is okozhat. Gyakran fordul elő Afrikában, Közel-Keleten, Észak-Amerikában, Nyugat-Ázsiában és Európa déli részén. A természetben madarak és szúnyogok között átviteli ciklusban él, de megfertőzhet embereket, lovakat és egyéb emlősöket is. Az emberi megbetegedések legtöbbször fertőzött szúnyogok csípésének következményei. A szúnyogok maguk akkor válnak fertőzővé, amikor fertőzött madarak véréből táplálkoznak. A nyugat-nílusi vírus így marad fenn a természetben a szúnyog–madár–szúnyog körforgásban. Emberre vagy állatra a csípés során kerülhet át a kórokozó, amely a szervezetben szaporodhat és betegséget okozhat. Az emberek azonban úgynevezett „zsákutcagazdák”: bár megfertőződhetnek, a vírust nem adják tovább.

Százötven esetből egy a súlyos 

A nyugat-nílusi lázzal való fertőzés a fertőzöttek körülbelül 80 százaléka esetében tünetmentes, körülbelül 20 százalékuknál alakulhat ki a betegség. A tünetek közé tartozik a láz, fejfájás, fáradtság, testi fájdalmak, hányinger (hányás). Ritkább esetben bőrkiütés és duzzadt nyirokcsomók is előforudlhatnak. Becslések szerint a nyugat-nílusi vírussal fertőzött 150 személy közül 1 esetben alakul ki a betegség súlyosabb formája. A lovak számára már fejlesztettek ki vakcinát, azonban az emberek részére még nem. Vakcina hiányában az emberek fertőzésének csökkentésének egyetlen módja a kockázati tényezők tudatosítása és az emberek tájékoztatása a vírusnak való kitettség csökkentése érdekében tehető intézkedésekről.

Májustól már a véradások során az eddig is kötelező HIV, HCV, HBV és szifilisz-vizsgálat mellett Nyugat-nílusi láz vizsgálat is történik. Ha érdekelnek a részletek, ezt a cikket ajánljuk.