A tápcsatorna egészsége hozzájárul a kiegyensúlyozott agyi működéshez és ez fordítva is így van. A kapcsolat működéséről és megdöbbentő hatásairól Dr. Barta Zsolt gasztroenterológus, címzetes egyetemi docens tájékoztatja a Weborvost.
Az emberi test összefüggő rendszer. Gyakran az egymástól távoli és más-más funkciót ellátó szervek szoros kapcsolatban állnak egymással és együttműködnek egészségünk érdekében. A központi idegrendszer/agy és az emésztőrendszer is ilyen egymással kölcsönhatásban álló szervrendszerek, amit jól mutatnak például az érzelmi problémák miatti evészavarok, vagy a stressz által kiváltott hasmenés. Ez a kapcsolat terápiás lehetőségeket is rejt magában: a bélflóra helyreállításával például csökkenthetők akár a migrénes panaszok is – mondja Barta Zsolt.
A kölcsönhatás olyan, mint egy kétirányú szupersztráda
A szervrendszerek közötti útvonalon hírvivő molekulák futnak oda-vissza. A tápcsatornát „második agynak“ is nevezik, mert egyensúlya számos dologban szerepet játszik:
- fontos a hangulat optimalizálásában,
- segít a szorongás megelőzésében,
- csökkenti a stresszt,
- hozzájárul a depresszió mérsékléséhez.
A bélflóra egyensúlyának felborulása egész viselkedésünkre hatással van, és ez fordítva is igaz – állítja a szakértő.
A bél-mikrobiom szerepe a bél-agy tengely működésében
Míg az agy nagyrészt elszigetelten működik a mikroorganizmusoktól, a bélrendszer éppen ellenkezőleg: szoros kapcsolatban áll velük. Éppen ezért született meg az agy–bél–mikrobióm tengely koncepciója, hogy jobban megértsük a kettő közötti kölcsönhatásokat. A bél–agy tengely a központi idegrendszer és az úgynevezett enterális (bél-) idegrendszer közötti kétirányú kommunikációt jelenti, amely összekapcsolja az agy érzelmi és kognitív központjait a bél működésével.
A mikrobiom jelentős szerepet játszik a bél-agy tengely működésében Forrás: GettyImages
Életünk egyensúlyoz ezen a tengelyen
A legújabb kutatások kiemelik a bélmikrobiota szerepét ezeknek a kölcsönhatásoknak a befolyásolásában. A bél–mikrobiom és az agy közötti kommunikáció kétirányú: az agyból a bél felé, illetve a bélből az agy felé irányuló jelátvitel idegi, endokrin (hormonális), immunológiai és humorális (a vérben keringő anyagok révén történő) mechanizmusokon keresztül valósul meg. Ez a mikrobiális közösség fontos anyagcsere-, és élettani funkciókat lát el a gazdaszervezet számára, és hozzájárul a szervezet egyensúlyának (homeosztázisának) fenntartásához az élet során.
Mi történik, ha változik a mikrobiom?
A diszbiózis (vagy diszbakteriózis) az emberrel szimbiózisban élő baktériumközösség kóros egyensúlyzavara, amely kialakulhat a bélben, a hüvelyben vagy a bőrön is. Oka rendszerint a kórokozó baktériumok, gombák vagy paraziták túlzott elszaporodása. A klinikai gyakorlatban a mikrobiota és a bél–agy tengely kapcsolatának bizonyítékát az adja, hogy a diszbiózis összefüggést mutat központi idegrendszeri rendellenességekkel (például autizmus, szorongásos vagy depresszív tünetek) – bár az ok-okozati összefüggés nem bizonyított – és funkcionális emésztőrendszeri problémákkal. Különösen az irritábilis bélszindróma (IBS) tekinthető jó példának arra, hogyan borulhat fel ez a komplex kapcsolat.
A probiotikumok szerepe az egészséges bélflóra kialakításában
A normál bélflóra születésünk után alakul ki, melyet ezután a táplálkozásunk és az életmódunk folyamatosan befolyásol. A probiotikumok, illetve az ezek működését támogató prebiotikumok nemcsak a tápcsatorna egészségének fenntartásában segíthetnek, hanem a szorongás és a depresszió tüneteinek enyhítésében is szerepet játszanak.
Különböző probiotikumok – megannyi pozitív hatás
A probiotikumokon belül sokféle baktérium- és gombatörzs különíthető el. Az eltérő törzsek vagy kombinációik hatása más és más lehet, különösen az egyes betegségekben. A probiotikumok az eddigi bizonyítékok alapján hatásosnak tűnnek:
- hasmenéses betegségben,
- antibiotikum mellé szedve az esetleg kialakuló hasmenés megelőzésére,
- Clostridium difficile fertőzés esetén.
Érdemes minél több probiotikus ételt beépíteni étrendünkbe – hangsúlyozza Barta Zsolt. Probiotikum forrás lehet például a joghurt, a kefír vagy a savanyú káposzta, prebiotikumok pedig például a hagymában, a fokhagymában, a teljes kiörlésű gabonákban, a banánban és a babfélékben találhatók. A pre- és probiotikum együttesét szinbiotikumnak nevezzük.
A központi idegrendszer visszahat a mikrobiomra
Egyre több szilárd bizonyíték utal arra, hogy a bélmikrobiom kulcsszerepet játszik a bél és az idegrendszer közötti kétirányú kölcsönhatásokban – állítja a szakértő. A központi idegrendszerrel többek között úgy lép kapcsolatba, hogy szabályozza az agy biokémiáját, és befolyásolja a stresszreakcióval, a szorongással és a memóriafunkcióval összefüggő neuroendokrin (hormonális–idegi) rendszereket. Úgy tűnik, hogy ezeknek a hatásoknak egy része törzsspecifikus, vagyis bizonyos probiotikus baktériumtörzsek potenciális szerepet játszhatnak az idegrendszeri rendellenességek kiegészítő (adjuváns) terápiájában. Emellett a központi idegrendszer visszahat a mikrobiom összetételére is, amelyet valószínűleg a bél lumenében (a bélcsatorna belsejében) és a nyálkahártyán (a bél falát borító védőréteg) található élőhely megzavarásán keresztül fejt ki. Ez a folyamat azonban probiotikumokkal, illetve adott esetben étrendi változtatásokkal részben helyreállítható.
Mindezek azt mutatják, hogy a bélflóra egészsége nemcsak az emésztés szempontjából fontos, hanem az agy és a lelki egyensúly szempontjából is – ezért érdemes rá tudatosan odafigyelni a mindennapokban.
Amennyiben érdekel, hogy milyen kapcsolat lehet az emésztőrendszer és egy gyakori ráktípus között, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!