Méhnyakrák-megelőzés Magyarországon: hol tartunk a WHO eliminációs céljaiban?

A HPV elleni védőoltás, a korszerű szűrés és a hozzáférhető kezelések együtt teremthetik meg a méhnyakrák visszaszorításának feltételeit. Dr. Krasznai Zoárd, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója részletesen tájékoztatott, hogy hol tart Magyarország ezen az úton.

A WHO méhnyakrák-eliminációs célkitűzése három pillérre épül. Mit jelentenek ezek pontosan?

A WHO úgynevezett 90–70–90-es célkitűzést fogalmazott meg. Ez azt jelenti, hogy a fiatal lányok 90 százaléka 15 éves koráig részesüljön HPV elleni védőoltásban, a nők 70 százaléka vegyen részt rendszeresen nagy érzékenységű teszttel végzett szűrésen, és azoknak a 90 százaléka, akiknél elváltozást vagy betegséget találnak, megfelelő kezelést kapjon.

Hol tartunk ehhez képest Magyarországon?

Azt lehet mondani, hogy összességében jól állunk. A hetedikes lányok körében az iskolai védőoltás átoltottsága jelenleg körülbelül 82 százalék, ami európai és világviszonylatban is kiemelkedően jó arány, és évről évre lassan emelkedik. Ugyanakkor a 90 százalékos cél még nem teljesült, és az utolsó 10 százalék elérése mindig nehéz, éppen ezért ezt a célt továbbra is prioritásként kell kezelni.

Mi a helyzet a szűréssel?

Itt már kevésbé kedvező a kép. Magyarországon régóta működik szervezett méhnyakrákszűrő program, mégis elmaradunk a kívánt 70 százalékos részvételi aránytól. Ugyanakkor fontos látni, hogy sok nő magánellátásban vesz részt szűrésen, ezért a valós arány valamivel jobb lehet, mint amit a szervezett program adatai mutatnak. Ettől függetlenül van még teendő, ezért is fontosak az olyan figyelemfelhívó alkalmak, mint az Európai Méhnyakrák-eliminációs Hét.

A kezeléshez való hozzáférés mennyire megoldott?

Ebből a szempontból jó helyzetben vagyunk. Magyarországon a megfelelő progresszivitási szinteken mindenki hozzáfér a korszerű ellátáshoz társadalombiztosítási alapon. Az előrehaladottabb stádiumokban alkalmazott modern sugárterápiás eljárások, korszerű képalkotó módszerek és immunterápiák is elérhetők. Összességében komoly előrelépéseket értünk el mindhárom területen az elmúlt évtizedben a Nemzeti Eliminációs programunkkal, és mindent megteszünk azért, hogy elérjük a WHO által megfogalmazott WHO 90–70–90-es célkitűzést. Fontos, hogy a korosztályos oltást minden iskolás diák vegye igénybe – a szülőknek csak igényelni szükséges ehhez a vakcinát.

Miért ennyire kulcskérdés a HPV elleni védőoltás?

A HPV rendkívül gyakori vírus: akinek élete során akár egy szexuális partnere van, azt az embert 90 %-os eséllyel megfertőzi. A fertőzött nők és férfiak többsége ugyanakkor három éven belül 90 %-os eséllyel eliminálja a vírust, tehát a szervezet magától megszabadul tőle. Ugyanakkor minél többször fertőződik valaki, annál nagyobb az esély a tartós fertőzés kialakulására, illetve gyengébb immunrendszer esetén is nő ez a kockázat. Fontos tudni, hogy a természetes fertőzés nem ad védelmet, míg a védőoltás az adott vírustörzsek ellen gyakorlatilag teljes védelmet biztosít az adott vírustörzs ellen, különösen fiatal korban. Ezért nagyon fontosak a korosztályos védőoltások – 15 éves korig kettő oltás is elegendő, a védettség eléréséhez, az ennél idősebb fiataloknál három oltás szükséges a teljes oltási sorhoz.

Kizárólag a fiataloknak ajánlott az oltás?

Nincs felső életkori határ, a felnőttek ugyanúgy profitálnak belőle, még azok a nők is, akiknél rákmegelőző állapot miatt már műtétre, konizációra került sor. Esetükben az oltás akár 70 százalékkal csökkentheti az egyébként sajnos nagy eséllyel bekövetkező kiújulás kockázatát. A védőoltás tehát nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlott felnőttkorban is.

A HPV nem kizárólag méhnyakrákot okozhat – az oltás ugyanakkor kifejezetten ez ellen a betegség ellen nyújt védelmet?

Bára méhnyakrákok több mint 99 százalékában kimutatható a HPV, a vírus szerepet játszik többek között fej-nyaki daganatok, végbélrák, hüvely- és szeméremtestrák, valamint férfiaknál a pénisz daganatos elváltozásainak kialakulásában is. Az oltás ezek kockázatát is jelentősen csökkenti.

Hogyan terjed a vírus, és mennyire tekinthető klasszikus nemi betegségnek?

A HPV elsősorban bőr- és nyálkahártya-kontaktussal terjed, és nem kizárólag konkrét szexuális aktus során. A szájnyálkahártyán is megtalálható, tehát bármilyen más módon is terjedhet – akár bőrkontaktussal is. Ezért nem érdemes klasszikus nemi betegségként stigmatizálni, hiszen rendkívül elterjedt fertőzésről van szó.

Elég az évente végzett citológiai szűrés?

A citológiai szűrés populációs szinten háromévente is elegendő lehet, ha a megelőző szűréseken negatív eredmények születtek. Ez azért fontos, mert a citológiai szűrés érzékenysége messze nem 100%, ugyanakkor sorozatos szűrésekkel így is jó eséllyel kiszűrhető a betegség még rákmegelőző állapotban, vagy nagyon korai, kezelhető stádiumban. Létezik HPV-alapú szűrés is – egy nagyon érzékeny módszer – amely valóban még biztosabbá teszi az eredményt, tehát ha valaki a szűrés mellett önköltségesen igénybe veszi ezt a lehetőséget is, akkor ő hosszabb távon, nagyobb biztonságban érezheti magát. Fiatalabb korban ugyanakkor nagyon gyakoriak a beszélgetés elején említett átmeneti fertőzések, ezért az ő számukra a HPV-teszt nem ajánlott, mert túl sokaknál mutatna pozitív eredményt magától elmúló fertőzések miatt. Harminc év felett viszont kiegészítő vagy akár elsődleges szűrésként is szóba jöhet.

Meddig indokolt a szűrés életkor szerint?

A szűrőprogramok meghatározásánál mindig az erőforrásokat próbálják optimalizálni. A 65 éves felső korhatár arra az esetre vonatkozik, ha valakinek korábban hosszú időn át negatív szűrési eredményei voltak. Ez nem jelenti azt, hogy 65 év felett ne alakulhatna ki méhnyakrák, de a kockázat ebben az életkorban már alacsonyabb. A szakmai ajánlások úgy fogalmaznak, hogy azoknak a 65 év feletti nőknek nem ajánlott szűrésre járniuk, akiknek nincs a méhnyakrák megelőző állapotok szempontjából terhelő előzményük, és 65 éves korukat megelőzően negatív eredményeik voltak. Ezek az ajánlások mindig populációs szinten értendőek, egyéni kockázat esetén természetesen indokolt a szűrés folytatása. Magyarországon egyébként sok nő vesz részt a szűrőprogramon az indokoltnál többször, és sajnos sok nő nem vesz részt elégszer, vagy egyáltalán nem jön el. A nemrég tartott Európai Méhnyakrák Megelőző Program keretében is ezeket a kevésbé egészségtudatos nőket igyekeztünk elérni és bevonni a szűrőprogramba.