"Teljesítsék az ígéretet: egyenlő hozzáférést a palliatív ellátáshoz!” – Hospice Világnap 2025

A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a valódi méltóságban történő élet és halál jelentőségére – vagyis a palliatív ellátás fontosságára – valamint arra, hogy ez a többség számára ma Magyarországon még mindig elérhetetlen. 

Mi is a palliatív ellátás?

A WHO meghatározása szerint a palliatív ellátás olyan megközelítés, amely javítja a beteg és családja életminőségét az életet veszélyeztető betegség esetén, a szenvedés megelőzése és enyhítése révén – beleértve a fizikai, pszichológiai, szociális és spirituális aspektusokat is. A palliatív ellátás nemcsak a végső stádiumra korlátozódik, hanem már korai szakaszban is beilleszthető a kezelési folyamatba, párhuzamosan más terápiákkal. Világszerte évente mintegy 56,8 millió ember szorulna palliatív ellátásra, ebből 25,7 millió a halálukhoz közeli periódusban van. A legszorultabb helyzetet az alacsony és közepes jövedelmű országok állapota jelenti: az igénylők közül mindössze körülbelül 14 százalék jut hozzá a szükséges ellátáshoz. Az akadályok között szerepelnek: korlátozott tudatosság, szabályozási korlátok (pl. fájdalomcsillapító gyógyszerek elérhetősége), humánerőforrás-hiány, és az ellátórendszerek integrációjának gyengesége.  

A WHO szerepe és támogatási tevékenysége

A WHO aktívan dolgozik azon, hogy az országokat segítse a palliatív ellátás beépítésében az egészségügyi rendszerekbe, különösen az alapellátási szinteken. Az integrált, emberközpontú szolgáltatások kialakítása mellett kiemelten fókuszálnak arra, hogy a palliatív ellátás elérhetősége igazságos legyen – tehát a betegek ne szenvedjenek az elérhetetlenség miatt. A WHO célja, hogy az univerzális egészségügyi lefedettség (Universal Health Coverage, UHC) keretében a palliatív ellátás is alapvető komponens legyen. Az ehhez szükséges lépések közé tartozik a szabályozási reform, az egészségügyi dolgozók képzése, a szolgáltatások területi kiterjesztése, és a palliáció korai integrációja a kezelési útvonalakba. 

Hazai viszonyok és a magyar hospice mozgalom

Magyarországon a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület képviseli az ellátás ügyét, mely 1995 óta működik, s közel száz hospice szervezetet tömörít. Az idei világnap alkalmából szakmai és társadalmi szemléletformáló programokat szerveznek, például speciális képzéseket, nárciszültetést. A nárcisz a tavasz első virága, a remény és a megújulás jelképe, melyet Marie Curie Cancer Care (egy brit hospice-szervezet) választott elsőként szimbólumnak az 1980-as években, innen terjedt el világszerte. A hazai közéletben gyakran felvetik, hogy bár az elvek ismertek, az ellátórendszer heterogenitása, finanszírozási korlátok és humánerőforrás-problémák továbbra is komoly kihívások. A hospice világnapi események célja többek között az is: hogy az ápolók és betegek mellett álló közösségek láthatóvá váljanak, és a társadalmi támogatás is növekedjen. 

Miért fontos ma különösen?

Az elöregedő társadalmak, a krónikus betegségek számának növekedése, valamint a nem fertőző betegségek terjedése hosszú távon tovább fokozza a palliatív igényt. Amint a WHO adatai mutatják, a korai beavatkozás (tünetek kezelése, fájdalomcsillapítás, pszichoszociális támogatás) csökkenti a kórházi felvételeket és növeli a betegek életminőségét. A világnap alkalmával lehetőség nyílik arra, hogy a döntéshozók, egészségügyi intézmények, civil szervezetek közösen vizsgálják: hol tart az ország a palliatív ellátás terén, és milyen lépések szükségesek az univerzális hozzáférés felé.

Felhívás és jövőbeni irányok

A 2025-ös mottó kijelöli a célt: az „ígéret beteljesítése”. A valódi kihívás abban áll, hogy intézkedésekké váljanak az eddigi tervek, elinduljanak az országos stratégiák, a szabályozási reformok és képzési programok. A változások elősegítenék, hogy minden ember, minden helyzetben hozzájuthasson a méltóságot és megkönnyebbülést nyújtó palliatív ellátáshoz.

Ha érdekel a hospice betegekről szóló írásunk, ezt a cikket ajánljuk.