A becslések szerint a hazánkban HIV-fertőzéssel élő emberek jelentős része nincs tisztában állapotával. A szűrési hajlandóság alacsony, ezért a legtöbben a betegség előrehaladott stádiumában kerülnek orvoshoz.
Magyarországon európai összehasonlításban is jó a HIV-ellátás színvonala, államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz. Sajnos azonban még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság. Ennek következtében sokan csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba.
Nőtt a fertőzött nők aránya
Az utóbbi években több alkalommal is előfordult perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem voltak tudatában fertőzöttségüknek, pedig ez korábban hazánkban nem volt jellemző. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt. „Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS, mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.
Globális kihívás
Bár 2010–2024 között 40 százalékkal kevesebb új fertőzést jelentettek világszerte, valamint az AIDS-halálozás is kevesebb mint a felére csökkent, a betegség továbbra is komoly globális kihívás: a mintegy 41 millió HIV-fertőzött közül jelenleg 9 millió nem jut hozzá az életmentő kezeléshez, és több mint 11 millió esetben a vírus terjedése sem kontrollált. A világ számos térségében a háborúk, a szegénység, a társadalmi bizonytalanság és az intravénás drogok használatának a terjedése új akadályokat gördít a járvány elleni fellépés elé.
A hazai HIV-ellátás a nemzetközi élvonalba tartozik
Magyarországon a HIV-fertőzés korszerű kezelését biztosító modern antiretrovirális terápiák teljes palettája elérhető és államilag finanszírozott. A terápiák azért is eredményesek, mert a hazánkban diagnosztizált HIV-fertőzött emberek több, mint 90 százaléka rendszeresen követi a kezelést, így körükben a vírusszintet szinte minden esetben sikerül kimutathatatlan – és ezzel a továbbadást gyakorlatilag kizáró – szintre csökkenteni. „A hazai HIV-ellátás egyértelműen a nemzetközi élvonalba tartozik. A modern terápiáknak köszönhetően az idejében diagnosztizált betegek teljes értékű életet élhetnek, és ha a gyógyszereiket előírásszerűen szedik, gyakorlatilag nem fertőznek tovább – fogalmazott dr. Szlávik János. Ennek fényében különösen elszomorító, hogy több, mint egy évtizede nem változik érdemben a késői stádiumban – a megfertőződés után akár 10-15 évvel – kiszűrt, hazai betegek száma.
A rendszeres szűrés a leghatékonyabb eszköz
Az évente diagnosztizált 200-300 új HIV-fertőzésből 40-50 érintett későn, csak a betegség előrehaladott és rossz prognózisú AIDS-stádiumában kerül az ellátórendszerbe. A halálozások száma 10–20 között van évente. A hazai HIV-centrumokban körülbelül 3000 beteget kezelnek. A rendszeres szűrés és a korai felismerés a leghatékonyabb eszköz a súlyos szövődmények, valamint a fertőzés továbbadásának a megelőzésében. A WHO ajánlása szerint minden aktív szexuális életet élő embernek – nemtől és életmódtól függetlenül – érdemes ismernie a saját HIV-státuszát, hiszen a fertőzés a heteroszexuális népesség körében is jelen van. A 2030-ra kitűzött globális cél – az új fertőzések és az AIDS-hez köthető halálozás minimalizálása – a jelenlegi adatok alapján csak akkor reális, ha erősödik a szűrési hajlandóság, a társadalmi tudatosság, valamint biztosított marad a folyamatos hozzáférés az ellátáshoz és a prevencióhoz.
Ha érdekel mit érdemes tudni a HIV és az AIDS témában, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!