Nélkülözhetetlen a csontok, az izmok és az immunrendszer egészségéhez, de nem mindegy, mennyit szedünk belőle – hiánya és túladagolása egyaránt kockázatos.
A D-vitamin hiánya növeli a csonttörés, a fertőzések és az izomgyengeség kockázatát, míg a túlzott bevitel akár vesekárosodást is okozhat. Összefoglaltuk, kinek, mikor és mennyit érdemes pótolni belőle, hogy valóban az egészséget szolgálja.
Miért fontos a D-vitamin?
A D-vitamin a kalcium és a foszfát anyagcseréjének kulcsszereplője: segíti a csontok felépítését, az izmok működését és az immunrendszer megfelelő válaszait. Hiánya gyermekkorban angolkórt, felnőttkorban csontlágyulást, időskorban fokozott törékenységet okozhat. Emellett több vizsgálat szerint hozzájárulhat a fertőzések és az esések kockázatának csökkentéséhez is, bár a megelőzésben betöltött effektív szerepéről a mai napig zajlanak vizsgálatok.
Kinek és mennyit? – életkor szerint eltérő szükséglet
A D-vitamin-igény nem egyforma mértékű minden embernél. A legfrissebb nemzetközi ajánlások a napi bevitelt életkor és élethelyzet szerint határozzák meg.
- Csecsemőknek (0–12 hónapos korig) napi 400 NE (10 µg) D-vitamin-pótlás ajánlott, mivel anyatejből önmagában nem jut elég a szervezetbe - Gyermekeknek (1–10 év között) napi 600–1000 NE bevitel javasolt, különösen, ha keveset tartózkodnak napon
- Felnőtteknek általában napi 600–800 NE az ajánlott mennyiség, idősebb korban a szervezet csökkenő D-vitamin-termelő képessége miatt akár 1000 NE-re is szükség lehet.
- Kiemelt kockázatú csoportokban – túlsúlyosoknál, sötétebb bőrszínűeknél, felszívódási zavarokkal élőknél vagy krónikus vesebetegségben – orvosi felügyelet mellett magasabb adag válhat szükségessé.
A hiány és a túlzás is árt
A D-vitamin-hiány hosszú távon a csontok mésztartalmának csökkenéséhez, izomgyengeséghez és fokozott eséshajlamhoz vezethet. Egyes tanulmányok szerint a hiány az immunrendszer működését is befolyásolja, és gyakoribb lehet ilyenkor a felső légúti fertőzés. A túlzott bevitel viszont szintén veszélyes. A D-vitamin zsírban oldódik, így a szervezetben felhalmozódhat. A tartósan magas dózis hiperkalcémiát okozhat – a vér túl magas kalciumszintje fejfájással, hányingerrel, vesekőképződéssel, súlyos esetben vesekárosodással járhat. A Mayo Clinic tanulmánya szerint napi 4000 NE felett már nő a mellékhatások kockázata.
Mikor érdemes pótolni és hogyan?
A D-vitamin legjobb forrása a napfény: a bőrben keletkezik, amikor UV-B-sugárzás éri. Télen, kevés napfény vagy zárt térben dolgozó életmód esetén azonban a legtöbb embernél indokolt lehet a pótlás. A kiegészítők közül a D3-vitamin (kolekalciferol) a leghatékonyabb forma. A pótlást célszerű orvossal egyeztetni, különösen, ha valaki krónikus betegségben szenved, vagy már szed más kiegészítőt is. A laboratóriumi ellenőrzés (25-OH-D szint mérése) segít megállapítani, szükséges-e emelni vagy csökkenteni a dózist.
A D-vitamin-pótlás nem „mindenre jó csodaszer”, hanem egy jól szabályozható egészségvédő tényező. A megfelelő adag függ az életkortól, az életmódtól és az egyéni kockázatoktól. A nemzetközi ajánlások alapján a cél a kiegyensúlyozottság: ne legyen se hiány, se túlzott bevitel. Ha ezt sikerül eltalálni, a D-vitamin valóban segít megőrizni csontjaink, izmaink és immunrendszerünk erejét.
Források:
- Endocrine Society – Vitamin D for Prevention of Disease
- PMC – Guidelines for Preventing and Treating Vitamin D Deficiency
- Mayo Clinic – Vitamin D
- CDC – Vitamin D for infants and toddlers
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!