Mikor jelez komoly bajt a derékfájás? Ezek a figyelmeztető tünetek

A derékfájás mögött sokszor egyszerű túlterhelés áll, de előfordulhat, hogy komolyabb probléma jele. A panasz jellege, időtartama és a hozzá társuló tünetek segíthetnek eldönteni, mikor érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.

Laikusként és orvosként egyaránt fontos, hogy kellő körültekintéssel viszonyuljunk a deréktáji fájdalomhoz, azért is, mert nem minden esetben mozgásszervi eredetű. A klasszikus mozgásszervi derékfájdalmat ugyanakkor 40 éves korára az emberek fele megtapasztalja – nyilatkozta dr. Bors Katalin reumatológus és mozgásszervi rehabilitációs főorvos a Weborvosnak, majd tisztázta a leggyakoribb kérdéseket a témában.

Dr. Bors Katalin a derékfájdalmak tapasztalt gyógyítója

Mi alapján döntsük el, hogy sürgős-e orvoshoz fordulni?

Két fő szempont határozza meg, hogy mikor szükséges orvoshoz fordulni. Az egyik a fájdalom erőssége és a páciens által észlelt kísérő tünetek, a másik pedig a panaszok fennállásának időtartama. Bors Katalin hangsúlyozza: ezek együtt segítik eldönteni, hogy egyszerű, átmeneti terhelés okozta fájdalomról van szó, vagy olyan állapotról, amely gyorsabb, célzott kivizsgálást igényel.

Mit jelent szakmai szempontból az „egyszerű derékfájás”?

Az úgynevezett egyszerű derékfájdalom leggyakrabban megerőltetés, rossz mozdulat, sportolás közben végzett helytelen terhelés vagy tartós ülő életmód hatására jelentkezik. Ilyen esetekben az első napokban általában elegendő a rövidebb ideig tartó ágynyugalom, lehetőleg kemény, lapos fekhelyen, a háziorvos vagy a gyógytornász által javasolt testhelyzetekben. Bors Katalin felhívja a figyelmet arra is, hogy a helyes felkelési technika ilyenkor különösen fontos, mert tehermentesíti a derekat és csökkenti a fájdalmat.

Mennyire lehetnek hatékonyak a vény nélkül kapható szerek egyszerű derékfájdalom esetén?

Kiegészítő kezelésként a patikákban recept nélkül is elérhetők olyan készítmények – kenőcsök, tapaszok, egyszerű fájdalomcsillapítók és nem-szteroid gyulladáscsökkentők –, amelyek segíthetnek a panaszok enyhítésében. Ha a fenti, egyszerű terápiás lépésekre néhány napon belül javulást tapasztalunk, az általában arra utal, hogy a háttérben a hátizmok és a szalagok görcsös, túlerőltetésből fakadó fájdalma áll.

Milyen időtartam jellemzi a „hosszú ideje fennálló” derékfájást?

A szakmai protokollok alapján a derékfájdalom első szakasza az akut fázis, amely nagyjából egy hónapig tart; három hónap után már krónikus állapotról beszélünk, a kettő közti időszakot pedig szubakut szakasznak nevezzük.

A fenti kezelésekre javult, aztán visszatért a panasz – biztosan baj van?

A tünetek javulása gyakran hullámzó: napszakonként, sőt időjárás-változáskor is lehetnek jobb és rosszabb órák. Bors Katalin szerint ez önmagában nem aggasztó, amennyiben a folyamat összességében javuló tendenciát mutat, és a panaszmentesség felé halad.

Ha a fájdalom makacsul visszatér, vagy néhány hét elteltével sem tapasztalható érdemi enyhülés,mindenképpen ajánlott reumatológus szakorvoshoz fordulni a pontosabb kivizsgálás érdekében.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség, ha nem múlik a fájdalom?

A derékfájdalom kivizsgálásában több szakterület is érintett lehet. Bors Katalin reumatológus szerint a panasz típusa és az esetleges kísérő tünetek alapján reumatológus, ortopéd szakorvos, neurológus vagy akár gerincsebész kompetenciája is felmerülhet. A pontos diagnózis felállításához gyakran szükségesek kiegészítő vizsgálatok: a röntgen, a CT, az MR, a laboratóriumi tesztek, illetve az idegrendszeri érintettség gyanúja esetén az EMG és ENG vizsgálatok is szerepet kapnak.

Melyek azok a tünetek, amelyek súlyosabb okra utalhatnak?

Bors Katalin kiemelte, hogy ha a fájdalom tartósan fennáll, az alsó végtagok vagy a lágyék irányába sugárzik, esetleg gyengeség, zsibbadás, érzészavar jelentkezik, illetve vegetatív tünetek társulnak hozzá, akkor mindenképpen szakorvosi vizsgálatra van szükség. Ezek a jelek ugyanis ideggyöki érintettséget vagy akár gyulladásos folyamatot is jelezhetnek.

A differenciáldiagnosztika ilyenkor széles: a porckorong kiboltosulása vagy sérve mellett a csontritkulás, a gerinccsatorna szűkülete, illetve a gerinc kisízületeinek kopása (artrózisa) is okozhatja a panaszokat – vagy akár ezek kombinációja. Bors Katalin szerint éppen ezért ilyen esetekben elengedhetetlenek a célzott képalkotó és neurológiai vizsgálatok, hogy kiderüljön a fájdalom pontos eredete.

Ha pedig a fájdalom lázzal társul, azért nem érdemes halogatni a sürgősségi ellátást, mert ez fertőzésre vagy más akut állapotra utalhat.

Milyen nem mozgásszervi betegségek állhatnak még derékfájdalom hátterében?

A deréktáji fájdalom számos szervrendszer bevezető tünete vagy kellemetlen kísérő jelensége is lehet – hangsúlyozza a szakorvos. A kivizsgálás során ezért gyakran szükséges kizárni bizonyos vesebetegségeket, nőgyógyászati problémákat, gyomor- és bélrendszeri eltéréseket, illetve daganatos kórképeket is.

Igaz, hogy lelki tényezők is okozhatnak derékfájást?

Az sem ritka, hogy „csupán” pszichoszomatikus tényezők – tartós stressz, szorongás vagy depresszió – állnak a mindennapi életet jelentősen korlátozó derékfájdalom mögött. Ilyen esetekben is szükség van szakember segítségére.

Milyen derékfájdalom-típusoknál szükséges rehabilitációs ellátást is igénybe venni?

A krónikus panaszok, balesetek vagy műtét utáni állapotok rendezésében a teammunka keretében végzett mozgásszervi rehabilitáció kiemelt szerepet kaphat. Bors Katalin szerint a cél ilyenkor nemcsak a fájdalom csökkentése, hanem az életminőség helyreállítása vagy – ideális esetben – a teljes felépülés.