Veszélyben az ivóvízkészlet Magyarországon?

A klímaváltozás miatt Magyarország vízkészlete már nem tekinthető kimeríthetetlennek. A hirtelen lezúduló csapadék megtartása és a hálózati veszteségek csökkentése egyre sürgetőbb feladat. A szakemberek szerint a korszerű technológiák és a tudatos vízgazdálkodás kulcsszerepet játszhatnak az alkalmazkodásban.

A szélsőséges időjárás miatt új szemléletre van szükség

Az ország adottságai továbbra is kedvezőek, a klímaváltozás és a korábbi vízrendezési gyakorlatok miatt új szemléletre van szükség a vízgazdálkodásban. Míg korábban kiegyensúlyozottabb csapadékeloszlás volt jellemző, ma egyre gyakoribbak a szélsőségek: a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot hosszabb száraz időszakok követik.

„Mivel a folyóinkat » kiegyenesítettük« , a víz nagy része gyorsan átfolyik az országon, ahelyett, hogy beszivárogna a talajba, így gyakorlatilag mi magunk szárítjuk ki a környezetünket. Az Alföldön már kutak száradnak ki, és egyre mélyebbre kell fúrni az éltető vízért. Ma Magyarországon a mezőgazdasági területeknek mindössze néhány százaléka öntözött, miközben Dél-Európában ez az arány 20-30 százalék felett van, pedig az öntözéssel akár két-háromszoros terméshozamot is el lehetne érni” – hangsúlyozza Illés Gábor, az ECORPS Kft. ügyvezetője és az MHtE szakértői munkacsoportjának vezetője.

Egyre nagyobb érték az ivóvíz

A Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap alkalmából Illés Gábor arról beszélt: a környezetvédelem a felelős gondolkodással kezdődik. Az ivóvíz és a természeti erőforrások megőrzése egyre fontosabb feladat, mivel ezek nem tekinthetők kifogyhatatlannak. A jövőben a víz stratégiai és gazdasági jelentősége akár az elektromosságét is meghaladhatja.

Jelentős vízveszteség a hálózatokban

A vízkincs megőrzése nem csupán a víz visszatartásán, hanem a meglévő hálózatok állapotán is múlik. Magyarországon a hálózatba táplált víz több mint 20 százaléka hálózati veszteségként tűnik el: 2024-ben ez csaknem 139 millió köbmétert jelentett.

A fenntartható jövő egyik kulcsa a hosszú élettartamú, korrózióálló hegesztett műanyag csőrendszerek alkalmazása lehet. „Nemzetközi életciklus-vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a polietilén (PE) víznyomócső-rendszerek környezeti lábnyoma számos vizsgált kategóriában kedvezőbb a hagyományos csőanyagokénál, például a gömbgrafitos öntöttvas rendszerekhez képest. Az erről szóló részletes szakmai összehasonlítások a TEPPFA és a Műanyagcső- és Idomgyártók Magyarországi Szövetsége anyagaiban is elérhetők” – mondja a szakértő.

A kivitelezés minősége is kulcskérdés

Illés Gábor június 3-án az Országos Víziközmű Konferencián a modern csővezetékek kivitelezésének problémáiról, azok okairól, valamint a műanyagcső-hegesztés megfelelőségi kérdéseiről tart előadást.

„Előadásom elsődleges célja, hogy rávilágítsak arra: a hibák jelentős része nem az anyagból ered, hanem minőségbiztosítási hiányosságok következménye” – mondja.

A hegesztett műanyagcső-technológiák nemcsak a vízbiztonság javításában játszhatnak szerepet, hanem a geotermikus energiahasznosításban is fontosak lehetnek, hozzájárulva a fosszilis energiahordozók kiváltásához és az energiafüggetlenség erősítéséhez. A Nemzeti Földhő Stratégia szerint a geotermikus energia részaránya a jelenlegi 6 százalékról akár 25-30 százalékra is növelhető lenne a hazai hőenergia-termelésben, ami évente 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását tehetné lehetővé. Ehhez a korszerű technológiák mellett a kivitelezés minőségére és a minőségbiztosításra is nagyobb figyelmet kell fordítani.