Biofóbia – a természettől idegenkedni nem egyedülálló, érdemes és lehet tenni ellene

Nemzetközi kutatás vizsgálta, hogyan alakul ki a biofóbia, vagyis a természettől és egyes állatoktól való félelem az erősen urbanizált környezetben élők körében. Az eredmények szerint a közvetlen természetélmények kulcsszerepet játszhatnak a félelmek csökkentésében és az ember–természet kapcsolat erősítésében.

Nemzetközi kutatás vizsgálta a biofóbia hátterét

A Hongkongi Baptista Egyetem (HKBU) Továbbképzési Iskolájából (SCE) (Hongkong, Kína), a Pécsi Tudományegyetemről (Magyarország) és a Clemson Egyetemről (USA) származó nemzetközi kutatócsoport új eredményeket tárt fel a biofóbia – vagyis a természettől való félelem – gyökereiről hongkongi felnőttek körében.

A tanulmány, amely a napokban jelent meg a Brit Ökológiai Társaság vezető nemzetközi folyóiratában, a People and Nature-ben, 1430 hongkongi lakost vizsgált meg annak feltárása érdekében, hogy a természethez való kötődés, az undorérzékenység és a társadalmi-demográfiai háttér hogyan alakítja a fenyegető állatoktól – így például a kígyóktól és pókoktól –, és a nem fenyegető állatoktól – ártalmatlan kis állatoktól, mint az egerek, a denevérek, a giliszták – való félelmet.

Az eredmények rávilágítottak a természethez való kötődés központi szerepére a biofóbia csökkentésében, míg az undorérzékenység területspecifikus hatásokat mutatott. A szociodemográfiai tényezők kevésbé voltak szoros kapcsolatban a jelenséggel, ezért ezen a téren további kutatásokra van szükség.

A közvetlen természetélmények szerepe

„Az olyan erősen urbanizált városokban, mint Hongkong, ritkák a vadon élő állatokkal való közvetlen találkozások. Tanulmányunk arra irányul, hogy megértsük, hogyan alakítják a nem közvetlen kapcsolódási útvonalak a fajokról alkotott ismereteket, és hogyan járulnak hozzá a biofóbiához.

Rámutatunk arra, hogy a társadalmi-kulturális hatások hogyan erősíthetik az ismeretlen állatokkal szembeni elkerülő vagy ellenséges viselkedést, ami fokozott félelemmel járó ördögi kört hoz létre, és korlátozza a vadon élő állatokkal való pozitív vagy semleges interakciók lehetőségét” – magyarázta Dr. Sam Lau, a tanulmány vezető szerzője és a HKBU SCE Környezet- és Emberi Egészségügyi Kutatóközpontjának vezetője.

A nemzetközi kutatócsoport – köztük a Pécsi Tudományegyetem munkatársa, Dr. Zsidó András Norbert – egyik legfontosabb megállapítása, hogy nem a természet iránti pozitív attitűd, hanem a tényleges élmények – például kültéri tevékenységek és közvetlen természetkapcsolat – képesek igazán csökkenteni a félelmeket.

Az urbanizáció és a természetkapcsolat összefüggései

A veszélyes állatoktól – így például kígyóktól, pókoktól – való félelem akár az ártalmatlan fajokra is „átterjedhet”, ami a természethez fűződő kapcsolat további gyengüléséhez vezethet – derült ki továbbá a vizsgálatból.

„Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a természetes élmények pótolhatatlan szerepet játszanak a félelmek leküzdésében, és az ember-természet kapcsolat erősítésében” – hangsúlyozta Zsidó András Norbert.

Az urbanizáció előrehaladtával kulcsfontosságú olyan programok és oktatási megközelítések kialakítása, amelyek elősegítik az emberek közvetlen kapcsolatát a természettel, és ezáltal csökkentik a biofóbia hosszú távú hatásait – vonták le a fő tanulságot a kutatók.