Melyek a Szklerózis Multiplex főbb típusai?

SM-ben a szervezet tévesen saját idegsejtjeit veszi célba, és gyulladásos folyamatok révén károsítja az idegrostok szigetelését, az úgynevezett mielinhüvelyt. Ez a folyamat megzavarja az idegsejtek közti kommunikációt, ami mozgási, érzékelési, látási vagy akár kognitív problémákhoz vezethet. 

A korai diagnózis és az időben megkezdett kezelés kulcsfontosságú

A sclerosis multiplex felismerése gyakran nehéz, mivel korai szakaszában a tünetek enyhék és hullámzóak lehetnek. Azonban a korai diagnózis és az időben megkezdett kezelés kulcsfontosságú: segíthet lassítani vagy megállítani a betegség előrehaladását. A modern orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már többféle terápia áll rendelkezésre, amelyek nemcsak a tüneteket enyhítik, hanem megvédhetik az idegrendszert a további károsodástól. Az SM nem mindenkinél egyforma, de a korai felismerés és a következetes kezelés révén a betegek életminősége hosszú távon is fenntartható. Bár a sclerosis multiplex lefolyása kiszámíthatatlan, a kutatók négy fő típust különítenek el annak alapján, hogyan halad előre a betegség.

1. Klinikai izolált szindróma (CIS)

A CIS az SM legkorábbi formája, amely során legalább 24 órán át tartó idegrendszeri tünetek jelentkeznek. Ezek nem magyarázhatók lázzal vagy fertőzéssel, hanem az idegrostok gyulladásos károsodásának következményei. A tünetek lehetnek egy ponton (monofokális) vagy több helyen (multifokális) jelentkezők. Előfordulhat, hogy a CIS csak egyszer fordul elő, és soha nem ismétlődik meg. Más esetekben viszont ez lehet az SM első jele. Ha MRI-vizsgálat során olyan agyi elváltozások mutatkoznak, mint amilyenek az SM-ben szenvedőknél is láthatók, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a betegség később visszatér. 

2. Relapszáló-remittáló sclerosis multiplex (RRMS)

Az RRMS az SM leggyakoribb típusa, az esetek körülbelül 85%-át teszi ki. Erre a típusra jellemző, hogy a betegség fellángolásokban zajlik, amelyeket javulási időszakok követnek. A tünetek között szerepelhet fáradékonyság, zsibbadás, izomgyengeség, látászavar, izommerevség, vizeletürítési vagy székelési nehézség, illetve koncentrációs problémák. A betegség aktivitása gyakran az új gyulladásos gócok megjelenésével függ össze az agyban vagy a gerincvelőben. Bár ezek nem mindig okoznak azonnali tünetet, MRI-vel kimutathatók. Az RRMS általában fiatal felnőttkorban, a 20–30 éves korosztályban jelentkezik először.

3. Primer progresszív sclerosis multiplex (PPMS)

Az SM-es betegek mintegy 15%-át érinti ez a típus. A primer progresszív forma (PPMS) esetében a tünetek fokozatosan, megszakítás nélkül rosszabbodnak. A beteg állapota nem hirtelen romlik, hanem lassú, állandó leépülés figyelhető meg, amelyet néha rövid javulások vagy „platóidőszakok” tarkítanak. A PPMS jellemző tünete a járási nehézség, izomgyengeség és egyre súlyosbodó mozgáskorlátozottság. E típusban kevesebb a gyulladás, de gyakoribbak a gerincvelői elváltozások, mint az agyiak. Általában 10 évvel később jelentkezik, mint az RRMS, és nőket és férfiakat egyaránt érint.

4. Szekunder progresszív sclerosis multiplex (SPMS)

A szekunder progresszív forma (SPMS) gyakran az RRMS második fázisaként alakul ki. Kezdetben még előfordulnak fellángolások és javulások, később azonban a betegség fokozatosan, tartósan súlyosbodik. Az SPMS esetében az idegsejtek károsodása már nehezebben javul, és a tünetmentes időszakok egyre ritkábban fordulnak elő. Kezelés nélkül a visszatérő formájú SM-ben élők körülbelül fele tíz éven belül, a legtöbben pedig huszonöt éven belül eljutnak ebbe az előrehaladottabb szakaszba. A modern gyógyszeres kezelések azonban ma már sok betegnél képesek lassítani vagy akár megakadályozni, hogy a betegség ebbe a súlyosabb fázisba lépjen.

A legsúlyosabb és legenyhébb formák

A betegség legritkább, de legagresszívebb formája a fulmináns vagy Marburg-típusú SM, amely nagyon gyorsan, néhány éven belül súlyos rokkantságot okozhat. Ez az állapot erőteljesebb kezelést igényel, mint az SM más típusai. A legenyhébb forma ezzel szemben a jóindulatú (benignus) SM, amelynél a tünetek ritkán térnek vissza, és hosszú, akár évtizedes tünetmentes időszakok jellemzők. Minél tovább marad valaki ilyen állapotban, annál kedvezőbb a hosszú távú kilátása.

Amennyiben érdekel a 2025-ös Sclerosis Multiplex Világnapról közölt szakmai összefoglalónk, ezt a cikket ajánljuk.