• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

A társas kapcsolatok létfontosságúak fizikai és mentális egészségünk szempontjából

Psziché MA 10:00
A társas kapcsolatok létfontosságúak fizikai és mentális egészségünk szempontjából

Hatásuk túlmutat az érzelmi jólléten és befolyásolja a hosszú távú fizikai egészségügyi eredményeket.

A  Social Psychological and Personality Science folyóiratban megjelent új kutatás arra világít rá, hogy a különböző típusú élő eseményeken (koncert, fitneszórák stb.) való részvétel hogyan járulhat hozzá a társasági kötődés fokozásához. A kutatók kiemelik, hogy az ezeken való részvétel fontos szerepet játszik a hovatartozás és a kapcsolatban levés érzésének kialakításában. 

A magányossági faktort is vizsgálták

A COVID-19 világjávány idején a magány előtérbe került, hiszen a társadalmi távolságtartási előírások miatt a társas érintkezések megszűntek. Az emberek nem tudtak részt venni olyan eseményeken, ahol lehetőség van kapcsolatba lépni ismerősökkel és idegenekkel. A tanulmányban 1551 felhasználót kérdeztek meg egy rendezvényszevező weboldalon keresztül, ahol ilyen programon való részvétel előtt és után is kellett kérdésekre válaszolni. A kutatók hat dimenzió szerint osztályozták a rendezvényeket:

  • Aktív vs. passzív: A passzív események közönség jelenlétét jelentik, például egy koncerten vagy filmvetítésen, míg az aktív események közvetlen részvételt igényelnek, például egy fitneszórán vagy hobbi alapú tevékenységen.
  • Másokkal vs. egyedül másokkal: Az eseményeket „másokkal” kategóriába sorolták, ha a résztvevők arról számoltak be, hogy barátokkal, családtagokkal vagy romantikus partnerrel vettek részt az eseményen, és „egyedül” kategóriába sorolták, ha egyedül vettek részt az eseményen.
  • Beltéri vs. kültéri
  • Ismétlődő vs. egyszeri
  • Fizetős vs. ingyenes
  • Személyes vs. virtuális

A felmérésben résztvevők feladata az volt, hogy értékeljék az eseményt követő élvezeti érzésüket és társas kapcsolataikat. A kutatók a válaszadók magányossági szintjét és pozitív hangulatát is nyomon követték az eseményen való részvételt követő napokban. 

A személyes és aktív események ereje

Az emberek jobban érezték magukat társas kapcsolatban, amikor aktívan személyes (és nem virtuális) eseményeken vettek részt, amikor másokkal együtt tették ezt. Továbbá az is számított, hogy ismétlődő eseményekről volt-e szó, vagy egyszeriekről. Különösen az aktív részvételnek volt a legerősebb hatása. Amikor azonban a kutatók a rendezvényeken való részvétel napi hangulatra gyakorolt ​​hatását vizsgálták, a kép nem volt teljesen pozitív. Mind a virtuális, mind a szabadtéri események fokozták a kapcsolódás érzését, de a depresszió, a magány, a szorongás és a társasági szorongás napi érzését is fokozták a következő napon.

 

 A kapcsolódás egyik módja a társasági eseményeken való résztvétel / Fotó: Dreamstime

Szorongást is kelthetnek az élő események

Az emberek különböznek abban, ahogyan a mindennapjaikat élik. Vannak, akik számára a mindennapi életet a többszörös és változatos élmények jellemzik, míg mások életében nagyobb a stabilitás és a rutin. A kutatók feltételezése szerint ezek az események átmeneti kapcsolódási érzést kelthetnek, majd másnap visszatérve a mindennapi életükhöz, rájönnek, hogy ezek a társasági szükségletek nem teljesülnek. Az is lehetséges, hogy a szorongásra hajlamos emberek visszagondolnak a tapasztalatra, és aggódnak amiatt, hogy mások hogyan érzékelték őket, ami szorongásos érzéseket kelt.

Mit árul el ez a társasági életünkről?

Az eredmények egyik fő korlátja az volt, hogy a kutatók csak a különböző típusú rendezvényeken való részvétel hatásait vizsgálták. Ezért az nem derült ki pontosan, hogy a rendezvényeken való részvétel hogyan viszonyul a különféle távolmaradási módokhoz, mint például az egyedülléthez vagy másokkal való együttléthez anélkül, hogy részt vennénk egy rendezvényen. Mindazonáltal ez a kutatás azt sugallja, hogy a kapcsolódás egyik módja az eseményeken való részvétel, különösen azokon, amelyek aktív részvételre ösztönöznek, például főzőtanfolyamokon, fitnesz- vagy művészeti órákon, hobbiközpontú klubokban vagy játékesteken. Ez különösen fontos azok számára, akiknek esetleg nincs annyi társasági kapcsolatuk az életükben, például azoknak, akik nemrég költöztek új helyre. Ha változatosságot viszünk az életünkbe, megváltozik a rutinunk, és ez egy módja annak, hogy erősítsük a társasági kapcsolatainkat.

Ha szívesen olvasnál 5 tippet kimerültség ellen, ezt a cikket ajánljuk.