Egy új kutatás szerint a kiszáradás súlyosbíthatja a stresszreakciót

Egy friss kutatás a Journal of Applied Physiology folyóiratban arra világít rá, hogy a megfelelő hidratáltság nemcsak fizikai, hanem pszichológiai szempontból is fontos szerepet játszik. Ha több vizet iszunk, kevesebb a stressz, ez nemcsak egy jól hangzó tanács, hanem egy tudományosan alátámasztott tény is. 

A kortizol szintet is befolyásolja hidratáltásgunk

A kutatók azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a szervezet folyadékállapota a stresszre adott hormonális választ, különösen a kortizol szintjének alakulását. Az eredmények szerint azoknál, akik enyhén dehidratált állapotban voltak, a stressz hatására sokkal erősebb kortizolválasz jelentkezett, mint a jól hidratált résztvevőknél. Ez arra utal, hogy a vízhiány fokozhatja a szervezet stresszérzékenységét, és hosszú távon hozzájárulhat a stresszel összefüggő betegségek kialakulásához. A tanulmány kiemeli, hogy a rendszeres és elegendő folyadékbevitel nemcsak a testi teljesítmény és koncentráció fenntartásában segít, hanem a lelki ellenállóképességet is erősítheti. A hidratáltság optimalizálása egyszerű, mégis hatékony módja lehet a stresszreakciók enyhítésének. Mindez új nézőpontot ad a folyadékfogyasztásról szóló ajánlásoknak, hiszen nemcsak a hőség vagy a fizikai aktivitás idején, hanem a mindennapi stresszkezelésben is fontos szerepet játszhat.

Egy héten keresztül figyelték a résztvevőket

A legújabb tanulmányban 62 egészséges felnőtt (nők és férfiak) folyadékbevitelét vizsgálták. A legalacsonyabb folyadékbevitelű egyének jellemzően napi 1,5 liternél kevesebbet ittak, míg a magas folyadékbevitelű csoport legalább napi 2 litert (nők) vagy 2,5 litert (férfiak) ivott. Ezek a számok megfelelnek az étrendi ajánlásoknak. A legmagasabb és legalacsonyabb folyadékbevitellel rendelkező résztvevőket ezután olyan partnerekkel párosították, akik hasonló mértékű vonásszorongással (alapvetően hajlamosabb az aggodalmaskodásra vagy a feszültségre, mint mások) és alvási szokásokkal rendelkeztek, majd egy héten át követték őket. Ez idő alatt folyamatosan figyelték a hidratáltsági szintjüket, valamint vér- és vizeletminták segítségével ellenőrizték a szervezetük folyadékállapotát, miközben mindenki a megszokott ivási szokásait tartotta. A megfigyelési időszak végén a résztvevők elvégezték a Trier Szociális Stressz Tesztet (TSST), amely egy szimulált állásinterjúból és egy matematikai feladatból áll. A tesztnek az volt a célja, hogy valós élethez hasonló stresszhelyzetet idézzen elő. Ami a sok folyadékot fogyasztó csoportnál figyelemre méltó volt az alacsony folyadékbevitelű csoporthoz képest, az az volt, hogy mindkét csoport hasonló módon mutatott bizonyos azonnali stresszjeleket – például megemelkedett pulzusszámot. Azonban a legkevesebb folyadékot fogyasztóknál sokkal jelentősebb volt a kortizolszint emelkedése a nyálvizsgálat szerint.

A kortizol működésének útja

Mindkét csoport felszínesen hasonló azonnali stresszt élhetett át, de a testük sokkal jobban megviselte őket, ha dehidratáltak voltak – a kortizolszint akár 50%-kal is magasabb lehetett, mint azoknál, akik hidratáltak voltak. A kortizol egy szteroid típusú hormon, amelyet a szervezet koleszterinből állít elő. A termelése a mellékvesekéreg középső rétegében (zona fasciculata) történik. A folyamatot az adrenokortikotrop hormon (ACTH) irányítja, amely az agyalapi mirigyből szabadul fel. Ez indítja el a koleszterin lebontását, amelynek első lépése a pregnenolon képződése. A pregnenolon olyan alapmolekula, amelyből a szervezet különféle hormonokat állít elő az aktuális szükségleteknek megfelelően – ez a kortizol termelődésének kulcslépése. Széles körben ismert a szervezet stresszhormonjaként. A kortizolnak számos hatása van a szervezet különböző funkcióira.

Miért olyan fontos ez a hormon?

A magas kortizolszint számtalan egészségügyi problémával hozható összefüggésbe, különösen, ha hosszú távon fennáll, ami még fontosabbá teszi ezt a lehetséges összefüggést a kiszáradással. Azokra a kérdésekre, hogy a kiszáradás okozza a magasabb kortizolszintet, vagy a magas kortizolszint miatt az emberek kevesebb vizet isznak, a kutatás nem keresett választ. A kísérletnek köszönhetően azonban úgy tűnik, hogy jelentős esély van arra, hogy a megfelelő hidratáltság valóban védelmet nyújt a túlzottan magas stresszválasz ellen.

Ha érdekel, hogyan kapcsolódik össze a boldogsághormon és a szívegészség, ezt a cikket ajánljuk.