Nátha, allergia CPAP használat mellett – szakorvos beszél a speciális helyzetről

Az allergiaszezon és a megfázás nemcsak nappal okozhat kellemetlen tüneteket, hanem az éjszakai légzést is jelentősen megnehezítheti. Az alvási apnoe miatt CPAP-készüléket használóknál az orrdugulás, az orrfolyás és a gyulladt nyálkahártya a korábban jól működő terápiát is kényelmetlenné, sőt átmenetileg kivitelezhetetlenné teheti.

Légzéskimaradás és következményei

Az alvási apnoe gyakori, mégis sokszor rejtve maradó alvászavar, amelynek során az érintett légzése alvás közben ismételten leáll vagy lelassul. A légzéskimaradások akár egyetlen éjszaka alatt is számos alkalommal jelentkezhetnek, megzavarva az alvás természetes ritmusát, csökkentve a szervezet oxigénellátását.

Ennek következménye nappal jelentkezik: fáradtság, koncentrációzavar, fejfájás gyötörheti az érintettet, hosszabb távon pedig szív- és érrendszeri kockázata is nőhet.

A kezelés egyik leghatékonyabb formája a CPAP-terápia, amely alvás közben enyhe, folyamatos légnyomással segíti nyitva tartani a felső légutakat. A módszer azonban csak akkor működik megfelelően, ha a páciens akadálytalanul tud az orrán keresztül lélegezni.

Mi történik allergia és nátha esetén a légutakban?

A háttérben összetett, de jól érthető folyamat zajlik.

„Bármilyen eredetű felső légúti gyulladás – gyűjtőnéven rhinitis – esetén a főtünetek az orrdugulás, az orrfolyás, a szagláscsökkenés és a tüsszögés” – magyarázza Dr. Tóth Eszter, a SomnoCenter Alvászavar Központ fül-orr-gégésze.

Ilyenkor a nyálkahártya megduzzad, és egyfajta „védelmi reakcióként” immunsejtek áramlanak a területre. Allergia esetén az immunrendszer bizonyos sejtjei a pollenekre és más allergénekre reagálva olyan anyagokat termelnek, amelyek kiváltják a jellegzetes tüneteket, például a tüsszögést, az orrviszketést és az orrfolyást. Ezek nemcsak kellemetlenek, hanem folyamatos irritációt is
jelentenek a légutak számára.

CPAP készülékkel még nehezebb ez az állapot

A gyulladt és megduzzadt nyálkahártya jelentősen megnehezítheti a CPAP-készülék használatát. A terápia lényege, hogy a készülék folyamatos légnyomással biztosítsa a légutak nyitva tartását, így érthető, hogy miért fontos a légutak átjárhatósága.

„Az orrfolyás és az állandó váladékozás miatt a maszk viselése nehézzé válik, hiszen a betegnek folyamatosan orrot kellene fújnia, miközben a CPAP légáramlás tovább irritálhatja a gyulladt nyálkahártyát” – mondja a szakorvos.

A páciensek ilyenkor gyakran panaszkodnak arra, hogy nem kapnak elég levegőt az orrukon keresztül, szájuk kiszárad vagy nyomásérzést tapasztalnak az arcüregben és a fülben.

Hasonló tünetek, eltérő problémák

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem mindegy, allergiáról vagy megfázásról van szó. Bár a tünetek hasonlóak lehetnek, a lefolyás eltérő.

• Egy fertőzéses nátha általában egy hét alatt lezajlik,
• míg az allergiás rhinitis akár hetekig vagy hónapokig is fennállhat, sőt bizonyos esetekben egész évben jelen lehet.

Mit tehetünk, ha a tünetek a CPAP használatát is megnehezítik?

Előfordulhat, hogy az erős orrdugulás és a folyamatos váladékozás miatt a beteg átmenetileg nem tudja használni a CPAP-készüléket. „Leginkább az orrváladékozás nehezíti a CPAP használatát. Előfordulhat, hogy egy-két napra le kell tenni a maszkot, ha a panaszok gyógyszeres kezelés mellett sem javulnak” – mondja Tóth Eszter. A kezelés megszakítása azonban nem ideális, mert az alvási apnoe tünetei gyorsan visszatérhetnek.

A szakemberek szerint ezért különösen fontos a panaszok mielőbbi enyhítése. Rövid távon a lohasztó orrcseppek gyors segítséget nyújthatnak, használatuk azonban csak néhány napig javasolt. A tengeri sós orröblítés és az orrspray-k segíthetnek a nyálkahártya tisztításában és nyugtatásában, allergia esetén pedig hosszabb távon gyulladáscsökkentő orrspray-k és antihisztaminok alkalmazása válhat szükségessé.

A megelőzés és a kivizsgálás is fontos

A CPAP használata során jelentkező panaszok nemcsak az orrot érinthetik. Magasabb légnyomás esetén a levegő a fülkürtön keresztül a középfülre és a melléküregekre is hatással lehet, ami fülpattogást, teltségérzést vagy akár mellkasi diszkomfortot is okozhat. A háttérben gyakran egyéb problémák is állhatnak, például orrsövényferdülés, orrpolip vagy reflux, ezért tartós panaszok esetén érdemes szakorvosi kivizsgálást kérni.

A szakértők szerint a megelőzés kulcsfontosságú, különösen allergiások esetében. Ha az allergiakezelést már a pollenszezon előtt elkezdik, a tünetek enyhébbek lehetnek, és a CPAP-terápia is könnyebben fenntartható. A rendszeres tüneti kezelés, a pollennaptár figyelése és a tudatos odafigyelés sokat segíthet abban, hogy az allergiás időszak se veszélyeztesse a pihentető alvást.