Testsúly és alvási apnoe: ördögi kör és fokozott egészségügyi kockázatok

A horkolás mögött gyakran komolyabb alvászavar, például alvási apnoe állhat, amelynek kialakulásában a túlsúly gyakran meghatározó. A szakértők szerint az extra kilók és az alvásminőség romlása egymást erősítő folyamatot indíthat el, amely hosszú távon jelentős egészségügyi kockázatokkal járhat.

A horkolás mögött álló rejtett probléma

Sokan a horkolást ártalmatlan jelenségnek tartják, holott gyakran komoly alvászavar, például alvási apnoe állhat a háttérben, amelynek kialakulásában legtöbbször – bár nem mindig – a testsúly is meghatározó szerepet játszik.

A jellegzetes tünetek közé tartozik:

• a nem pihentető alvás,
• a nappali fáradtság
• és a koncentrációzavar.

Az alvási apnoe során a légzés alvás közben ismételten leáll vagy lelassul, ami az alvás töredezettségéhez és az oxigénellátás romlásához vezet. Kezeletlen esetben mindez hosszú távon a közérzet romlása mellett jelentős egészségügyi kockázatokat is hordozhat.

A testsúly szerepe az alvás minőségében

Az egészséges életvitelhez hozzátartozik az is, hogy odafigyelünk testsúlyunkra. Kevéssé ismert azonban, hogy a testsúly jelentősen befolyásolja az alvás minőségét.

„Régóta ismert az alvási apnoe és a testsúly közötti kapcsolat. Ennek hátterében elsősorban mechanikai és élettani tényezők állnak: a nyak körüli zsírfelhalmozódás beszűkíti a felső légutakat, a hasi zsírtöbblet pedig rontja a légzés mechanikáját, főként éjszaka” – magyarázza Dr. Dombovári Magdolna, a SomnoCenter Alvászavar Központ szakembere.

Alvás közben, amikor az izmok ellazulnak, ez a beszűkült légút könnyebben összeesik – ilyenkor következnek be a légzéskimaradások, amelyek akár több száz alkalommal is ismétlődhetnek egy éjszaka során.

Már kisebb súlynövekedés is kockázatot jelent

Bár sokan csak az elhízást tartják kockázatosnak, a szakorvos szerint a probléma ennél korábban kezdődik. „Nincs egyetlen éles küszöbérték, de a kockázat egyértelműen nő a BMI, azaz a testtömeg index emelkedésével. A klinikai gyakorlatban a 30-as BMI már figyelmeztető jel” – teszi hozzá a doktornő, aki mindenkit az optimális testsúly elérésére és megtartására sarkall.

Nemcsak az számít, mennyit mutat a mérleg: a zsíreloszlás is kulcsfontosságú. A hasi típusú elhízás különösen kedvez az apnoe kialakulásának.

Ördögi kör: alvászavar és testsúly kölcsönhatása

Az alvási apnoe és a testsúly közötti kapcsolat kölcsönös, egymást erősítő folyamatként írható le, amelyből idővel egyre nehezebb kilépni. Az érintettek gyakran fokozatosan kialakuló tünetekről számolnak be: kezdetben csak időszakos horkolás jelentkezik, amelyet sokan ártalmatlannak tartanak, azonban a testsúly növekedésével párhuzamosan a panaszok is egyre kifejezettebbé válnak.

„Az érintettek gyakran említik, hogy kezdetben kisfokú testsúly-növekedés mellett még csak horkolás jelentkezett, a további hízás után figyelték meg éjszaka a típusos légzéskimaradásokat” – mondja Dombovári Magdolna, aki hangsúlyozza, a légzéskimaradások nem hagyhatók figyelmen kívül.

A folyamat ugyanis felgyorsul. A légzéskimaradások egyre gyakoribbá válnak és az éjszakai oxigénhiány is egyre hosszabb ideig tart. „Ahogy ezek gyakoribbá válnak, úgy növekszik az éjszakai oxigénhiányos időszakok hossza és kezeletlen esetben fokozódik a szív- és érrendszeri kockázat – például a magas vérnyomás, ritmuszavarok vagy a stroke esélye” – figyelmeztet a szakorvos.

Nappali következmények, például súlygyarapodás

Az alvás minősége közben fokozatosan romlik. Bár az érintettek sokszor nem emlékeznek rá, szervezetük újra és újra „felriad” a légzés helyreállítása érdekében, így a pihentető, mély alvási szakaszok elmaradnak. Ennek következménye nappal jelentkezik. Ilyenek a fáradtság, az álmosság, a motivációcsökkenés, valamint a falásra való fokozott hajlam. A kialvatlanság hatással van az étvágyra és az anyagcserére is – nő az éhségérzet, csökken az energiaszint, miközben a mozgás iránti kedv is visszaesik.

Nem kizárólag a túlsúlyosakat érinti

Fontos hangsúlyozni, hogy az alvási apnoe nem kizárólag a túlsúlyos emberek betegsége. Bár náluk gyakoribb, normál testalkat mellett is előfordulhat. A nemek között is vannak különbségek: férfiaknál gyakran már fiatalabb korban megjelenik, míg nőknél inkább a változókor környékén, amikor a hormonális változások a zsíreloszlást is átalakítják.

Kezelési lehetőségek és a korai felismerés szerepe

A testsúlycsökkentés érdemi javulást eredményezhet: mérséklődhet a légzéskimaradások száma, javulhat az oxigénellátás, és pihentetőbbé válhat az alvás. „A testsúlycsökkentés túlsúlyos betegek esetében általában jelentős javulást eredményez, ugyanakkor az alvási apnoe leghatékonyabb kezelése jelenleg a CPAP-terápia” – mondja a szakorvos. Sajnos ugyanis a testsúly rendezése nem jelent mindig teljes gyógyulást.