Szúró, sajgó, lüktető – mire utalhatnak a mozgásszervi fájdalmak?

A mozgásszervi fájdalmak esetén a fájdalom jellege fontos szempont a végső diagnózis megállapításához. A szúró, sajgó vagy lüktető érzés nem csak a szubjektív élményt írja le, hanem segít elkülöníteni, hogy mely struktúrák érintettek – például ideg, izom, ín, ízület, csont vagy ér. Az sem mindegy, hogy mely napszakban a legintenzívebb a fájdalom – esetleg állandóan jelen van, vagy csak bizonyos mozdulatokra, vagy terhelésre jelentkezik. A témáról Dr. Bors Katalin reumatológus rehabilitációs főorvos tájékoztatta lapunkat.

Hasító vagy szúró fájdalom – idegi vagy mechanikus eredetű

A hirtelen jelentkező, jól lokalizált hasító/szúró fájdalom gyakran idegi vagy mechanikus eredetre utal. Például a porckorongsérv, ideggyöki nyomás vagy perifériás ideg irritációja ilyen jellegű tünetet okozhat. A fájdalom mozgásra fokozódhat, és ki is sugárzhat – különösen, ha az idegpályák lefutása mentén észlelhető. A fájdalom pontos jellege ebben az esetben segítséget adhat a baj eredetének felderítésében. Szúró fájdalom utalhat még csontsérülésre, de ugyancsak ilyen panaszt okoz az ennél banálisabb sarkantyú, mely járás közben a sarok területét érinti.

Sajgó fájdalom – túlterhelés és tartós irritáció

A tompa, sajgó fájdalom általában lassan alakul ki és hosszabb ideig fennáll, pihenésre pedig csak részlegesen vagy egyáltalán nem enyhül. Ez a típus krónikus túlterhelésre, ízületi kopásra vagy az ezeket kísérő kisebb fokú gyulladásra utalhat, de jelentkezhet a szervezet izomegyensúlyának megbomlása esetén is. A kopásos fájdalomnál ismert jelenség, főleg az alsó végtagoknál az un. indítási fájdalom, amely felkelésnél a legkifejezettebb, a későbbiekben pedig az ízületek „bejáródnak”, vagyis a fájdalom intenzitása is csökken. A musculoskeletalis (MSK) fájdalmak széles spektrumában – mint amilyen a derékfájás is– az infekciós vagy autoimmun eredetű gyulladástól (itt a lüktetés is jellemző) a strukturális elváltozásokig több tényező játszhat szerepet, ezért a sajgó fájdalom részletes klinikai feltérképezése kulcsfontosságú.

Lüktető fájdalom – gyulladás jelenlétére utal

A pulzáló, lüktető fájdalom gyakran utal aktív gyulladásos folyamatra. Ilyenkor a fájdalmas testrész piros, duzzadt és funkciójában is károsodott. Maga a gyulladás jelentkezhet a mozgásszervrendszer szinte valamennyi alkotórészénél. Lüktető/feszítő fájdalom esetén az ér-eredetű gyulladások – főleg a felületes vagy még inkább a mélyvénás trombózis – elkülönítése a reumatológiai fájdalmaktól sokszor differenciál diagnosztikai feladatot jelent a szakorvos számára. Az érszűkület okozta fájdalom alattomosan állandósul, az érintett végtag a rossz vérellátás következtében hideg tapintatúvá válik.

Mikor érdemes komolyabban venni a mozgásszervi panaszokat?

Nem minden fájdalom igényel azonnali szakorvosi beavatkozást, például, ha tudjuk, hogy egy rossz mozdulat következménye a rendszerint átmeneti panasz. Ugyanakkor, ha bizonytalanok vagyunk a fájdalom eredetében, jobb a háziorvost, vagy tanácsára a szakorvost felkeresni. Szakértői vélemény kérése indokolt lehet az alábbi esetekben:

• ha a fájdalom több héten át tartósan fennáll,
• ha éjszakai fájdalom jelentkezik,
• ha neurológiai tünetekkel (pl. zsibbadás, gyengeség) társul,
• vagy ha gyulladás jelei (melegség, duzzanat, pirosság) is megjelennek.

Ezekben az esetekben a szakorvosi vizsgálat – és ettől függően a labor és a képalkotó eljárások is – nélkülözhetetlenek lehetnek.

Mit üzen a fájdalom jellege a klinikai gyakorlatban?

Az, hogy milyen típusú a fájdalom, hol helyezkedik el és milyen körülmények között válik erősebbé vagy gyengébbé, mind fontos jelzés. A mozgásszervi fájdalmak differenciált megközelítése nemcsak a célzott kivizsgálást és kezelést segíti elő, hanem csökkenti a felesleges vizsgálatokat és javítja a páciens életminőségét. Ezért a mozgásszervrendszerrel foglalkozó szakmákban a körültekintően tisztázott kórelőzmény és a fizikai vizsgálat nélkülözhetetlen és sokszor elegendő is a helyes diagnózis felállításához.