Nehezen induló, szakaszos vizelés – mikor kell urológushoz fordulni?

A szakaszosan ürülő vizelet kialakulását okozhatják a záróizmok beidegzési zavarai, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, illetve a húgyutak mechanikai okból létrejövő szűkületei. 

Az elakadt vizeletben felszaporodhatnak a kórokozók, ami fertőzésekhez vezethet, hiszen ha a vizelet nem tud rendesen kiürülni, az károsíthatja a veséket és végső soron veseelégtelenséget okozhat. Bár a férfiaknál az akadozó vizelés oka legtöbbször a prosztata megnagyobbodás, nőknél pedig akár a húgyúti fertőzés miatt érzett fájdalom is akadályozhatja a vizelést, más lehetséges okoknak is utána kell járni a kivizsgáláson – hívta fel a figyelmet Dr. Böszörményi-Nagy Géza az Urológiai Központ - Prima Medica urológusa. 

Nehezen indul, szakaszosan ürül a vizelet

Az akadozó vizelet megnevezés többféle vizelési tünetet foglal magában:

• nehéz vizeletindítás,
• gyenge vizeletsugár,
• szakaszos vizelés,
• vizelet-visszamaradás érzése.

Amikor a vizelés teljesen lehetetlenné válik, vizeletelakadásról vagy vizeletrekedésről beszélünk, ami súlyos állapotot jelent, és azonnali urológiai ellátást, gyakran katéterezést igényel. Fontos azonban, hogy ne várjuk meg a legsúlyosabb stádiumot: már a vizeletürítési nehézségek esetén érdemes urológushoz fordulni, mivel a tünetek hátterében számos különböző ok állhat, amelyek közül több kezelést igényel. A katéterezés nem kizárólag sürgősségi beavatkozásként alkalmazható; szerepe lehet a hólyagfunkció helyreállításában, a hólyagkontroll hiányának kezelésében, valamint a húgyúti fertőzések megelőzésében és kezelésében is. Ilyen esetekben nem sürgősségi ellátásra, hanem járóbeteg-szakorvosi vizsgálatra és kezelésre van szükség.

Az akadozó vizelet lehetséges okai

A húgyutak szűkülésének mechanikai okai lehetnek például prosztatabetegségek, mivel a prosztata mintegy körbefonja a húgycsövet, és ha valami miatt megnagyobbodik, az szűkiti a vizelet útját. A húgyszűkölet ritkán velelszületett eredetű, jellemzően gyulladások után előforduló szövődmény, ami kialakulhat húgycső-sérülés, urológiaii beavatkozások után is. Az akadozó vizelet jelezhet fitymaszűköletet is. Az un. kismedencei térfoglaló folyamatok (daganat, ciszta, gyulladás, vérömleny) is szűkíthetik az alsó húgyutakat. A húgyhólyagkő és a húgycsőbe került kő szintén a lehetséges mechanakai okok közé tartozik.

A záróizmok beidegzési problémái akkor jelentkeznek, ha a húgyhólyag és a húgycső záróizmai nem működnek megfelelően vagy valamilyen okból károsodnak. Ilyenkor szinte biztosan kialakulnak vizelési panaszok. A záróizmok működését irányító idegek az agy, a gerincvelő és a perifériás idegrendszer szintjén is sérülhetnek, ami tovább súlyosbíthatja a tüneteket. Akadozó vizelés alakulhat ki többek között stroke, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, gerincsérülések, porckorongsérv vagy sclerosis multiplex következtében. Egyes betegségek a perifériás idegek károsodása révén szintén előidézhetik a problémát, például a cukorbetegség, valamint a máj- és veseelégtelenség.

Vizelet-visszamaradást egyes gyógyszerek mellékhatásai is okozhatnak. Ilyenek például az opioid típusú, erős fájdalomcsillapítók, illetve a sürgető, azonnali vizelési ingert csillapító urológiai készítmények. Érdemes azt is ellenőrizni, hogy a páciens nem szed-e hormonpótló szert, szívritmus-szabályozó vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszert, illetve antihisztamint vagy antipszichotikumot, mert ezek is hozzájárulhatnak a tünet kialakulásához.

Milyen vizsgálatra lehet szükség az urológusnál?

Akadozó vizelés esetén a kivizsgálás alapja a fizikális vizsgálat, a vizeletvizsgálat és a hasi ultrahang. Mivel a tünetek mögött számos – gyakran összetett – ok állhat, sokszor speciális vizsgálatokra is szükség van. Az előzetes eredmények alapján sor kerülhet többek között vizelet-üledék vizsgálatra, vizelettenyésztésre, katéteres mintavételre, vizeletáramlás-mérésre (uroflow), urodinámiás vizsgálatra, illetve húgycső- vagy hólyagtükrözésre. Ha minden eredmény negatív, és a kikérdezés is ezt támasztja alá, felmerülhet a panaszok pszichés eredete is – ilyenkor érdemes pszichológushoz fordulni. Fontos, hogy a kisebb tüneteket se bagatellizáljuk, mert a kezeletlen probléma később akár súlyos szövődményekhez is vezethet.

Magyarországon minden évben közel 4500 férfinél diagnosztizálnak prosztatarákot, erről szóló cikkünket itt olvashatod.