10 éves az Inko Fórum

Az Inko Fórum szakmai szervezet 10 éves fennállásának alkalmából ünnepi konferenciát tartottak ma délelőtt. A szakmai szervezet 1996-ban alakult azzal a céllal, hogy összefogja a vizeletinkontinencia – vizelettartási és vizeletürítési zavarok – problémakörének általános kérdéseit, továbbá, hogy segítséget nyújt a közvetlenül vagy közvetve érintett embereknek. A hat orvosi szakterületet érintő problémakör képviselői – neurológia, pszichiátria, urológia, nőgyógyászat, rehabilitáció, geriátria szakemberei – aktív szerepet vállalnak abban, hogy felhívják a társadalom, az egészségügyi szakemberek, illetve a döntéshozók figyelmét a témakör jelentőségére.

A folyamatos szakmai tájékoztató és egészségfejlesztő tevékenység mellet vállalják, hogy közvetítik az inkontinenciával foglalkozó orvosok részére a legújabb kutatási és terápiás megoldásokat.

Az Inko Fórum a Magyar Védőnők Egyesületének együttműködésével egyedülálló módon felmérte a vizelettartási probléma gyakoriságát 2001-ben, a kutatásban országosan 35.000 nő vett részt. A vizsgálat eredményei alapján kialakítható lett a női vizeletinkontinencia epidemiológiai térképe Magyarországon. A probléma előfordulásának gyakorisága és az érintettek száma alapján megállapították, hogy az inkontinencia népbetegségnek számít hazánkban is.

1996-ban a megalakulás évében indult az Inko Inform gyógyászati információs lap, (és a honlap), amely az Inko Fórum szerkesztésében azóta is évente 1-3 alkalommal jelenik meg szakorvosok, illetve háziorvosok részére. A 10 év során a szakterület neves hazai és nemzetközi képviselőinek jelentek meg írásai, tanulmányai a legújabb diagnosztikai és terápiás lehetőségekről, illetve hívták fel a figyelmet az inkontinencia ellátást érintő bármely változásra.

A betegség intimitása miatt, hiszen nagyon sok esetben az érintettek még közvetlen környezetük elől is titkolják problémájukat, az Inko Fórum 1997-ben létrehozott és folyamatosan működtet egy ingyenesen hívható telefonszolgálatot az Inko Line vonalat, ahol diszkrét keretek között kaphatnak információt az érdeklődők. Az elmúlt 10 évben több, mint 8000-en vették igénybe a szolgáltatást, ami hozzávetőlegesen 800 hívást jelent évente.

A konferencián Dr. Kökény Mihály a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke elmondta, hogy az inkontinencia kezelésének és gyógyításának első és egyben legfontosabb lépése, ha nyíltan merünk beszélni a problémáról és felvállaljuk azt. Kiemelte a betegszervezetek egyre növeknő szerepét, amelynek egyik feltétele, ha az orvos szakma méginkább nyit az érintettek felé, hogy lehetőségük legyen megfogalmazni és elmondani problémájukat.

Véleménye szerint változtatni kell a gyógyászati segédeszköz rendelés és forgalmazás jelenlegi szabályozásán, hogy valódi árverseny alakulhasson ki. Szavazás előtt áll az a gyógyszergazdaságossági törvény, amely fordulópontot jelenthet, mert a gyógyászati segédeszköz ellátás igényterületére kiterjesztették a transzparens uniós irányelveket.
Kiemelte az Inko Fórum szerepét az inkontinenciában érintettek állapotának javításában, hogy szakmai javaslataikkal, irányelveikkel segítsék az egészségügyi szakemberek, döntéshozók munkáját.

Dr. Tenke Péter országos urológus szakfelügyelő főorvos előadásában az inkontinencia gyógyításának lehetőségeit és hatásfokát emelte ki. A probléma súlyosságától függően és a kórelőzményt figyelembe véve általában mindig konzervatív kezelést alkalmaznak először, amelynek eredménytelensége esetén kezdeményezik a műtéti beavatkozást.

Prof. Dr. Egyed Jenő országos szülész-nőgyógyász szakfelügyelő főorvos a többnyire nőket érintő tünetegyüttes gyógyítását leghatékonyabb az urológus és szülész-nőgyógyász szakorvos együttműködésében látja. Az anatómiai problémából eredő inkontinenciát először műtéti úton próbálják meg gyógyítani, ha nem értek el állapotjavulást a betegnél, akkor küldik urológus szakorvoshoz.

Dr. Becka Éva az Országos Alapellátási Intézet szakmai igazgatója hangsúlyozta az alapellátás fontosságát az inkontinens betegek ellátásában, hiszen az érintettek a háziorvosukhoz fordulnak először problémájukkal. Véleménye szerint a gyógyászati segédeszközök felírásában a jobb ellátás érdekében, „szabadabb kezet" kellene kapniuk a háziorvosnak.

Fodorné Kovács Erzsébet a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnöke elmondta, hogy a nővérekre lényegesen nagyobb terhet ró a kórházban fekvő inkontinens beteg. Ha rosszabb minőségű gyógyászati segédeszközt finanszíroz meg a társadalombiztosító az több munkát és több termékfelhasználatás jelent, amely gyakorlatilag „drágábbá teszi az olcsót". Szerencsésebb lenne, ha a szakápolókat is bevonnák a közbeszerzési eljárásokba.