• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Életképesebb lombikbébik

Hírek a nagyvilágból Forrás: MTI - Panoráma

Amerikai kutatók új vizsgálatával jobban ki lehet választani beültetés előtt az életképes embriókat, ezért akár duplájára nőhet a sikeres mesterséges megtermékenyítések aránya, amely jelenleg csupán 34 százalék az Egyesült Államokban.

Emre Seli (Yale University) az embriók tápoldatának vegyelemzésével azok anyagcseréjét vizsgálta, ami jobban jellemző az embrió általános egészségi állapotára, mint a mikroszkópos szemrevételezés vagy az egyetlen kivett sejt alapján végzett genetikai ellenőrzés, amivel egyébként is csak néhány genetikai rendellenességre lehet következtetni, a sikeres továbbfejlődés esélyére nem.

A kutató módszerét a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó amerikai orvosok szövetségének a múlt héten New Orleans-ban tartott éves összejövetelén ismertette.

Seli szerint az embriók anyagcsere-profilja alapján - mint azt egy kísérlet is bizonyította - 80 százalékos biztonsággal meg lehet jósolni, hogy beültetés után is sikeresen fognak továbbfejlődni, és gyakorlatilag szükségtelenné válik, hogy egyszerre több embrió beültetésével próbálják kompenzálni a bizonytalan kiválasztást, ami megnöveli a kockázatos ikerszülések valószínűségét.

Seli csapata úgy vizsgálta az embrió anyagcseréjét, hogy mintát vett a tápoldatból, és spektrométerrel mérte, mennyi szabadgyök található benne. Úgy találták, hogy az egészséges embriók több szabadgyököt termelnek, mint az egészségtelenek. Tanulmányukban 108 embriót vizsgáltak meg három nappal a megtermékenyítés után, és 80-83 százalékos pontossággal meg tudták jósolni, melyik beültetése lesz sikeres. A kutatók most egy nagyobb szabású kísérletet készítenek elő.

Nem ez az egyetlen próbálkozás, amely az embriók anyagcseréje alapján próbálja előre jelezni a műveletek sikerét. Lynette Scott (Fertility Centers of New England, USA) munkatársaival a petesejtek és a korai embriók gáz-anyagcseréjét figyelte.

Scott módszerét teheneknél már sikeresen alkalmazzák, és vizsgálatuk 50 százalékkal növelte a beültetések találati arányát.
Embereknél is sokat segíthet, főleg az Olaszországhoz hasonló országokban, ahol lelkiismereti okokból az egysejtű állapot fázisában választanak az beültetendő embriók közül.

A The New Scientist című tudományos folyóirat az új módszert ismertetve azonban felhívta rá a figyelmet: egyik anyagcsere vizsgálat sem helyettesíti a speciális genetikai betegségek kiszűrésére kidolgozott vizsgálatokat.

Legolvasottabb cikkeink